Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

keretek közt zajlott le az interpretáció, s hogy milyen mértékig értékelhetők és értelmezhetők az azonosítások. Csak egy-két jelentősebb nézetet említünk meg, amely idők során éppen a matrona-kultusszal kapcsolatban hangzott el. F. Drexel

21 már egy fél évszázaddal ezelőtt arra gondolt, hogy a gundestrupi fémedényen látható istenalakok korábbi kelta istenképekre vezethetők vissza, amelyek fából és agyagból készülhettek. Alföldi A. pl. a háromalakos ábrázolással kapcsolatban matriarchalis őstársadalomból visszamaradt istenképekre emlékeztetne,

22 szerinte ez a Közép-Duna medencéjének római kori provinciáiban közös indogermán örökség lenne. M. Ihm

23 szerint a kelta alaprétegű vidékeken ez az örökség olyan mélyen gyökeret vert, hogy még a keresztény középkorban is belejátszik a Mária-kultusz egyes megnyilvánulásaiba. H. Kenner legutóbb a noricumi bennszülött kultuszokkal kapcsolatban egy igen gazdag, többrétű istenvilágra gondol, amely a természetimádásnak abból az alapvető elképzelésébői fakad, hogy minden egyes jelenségnek megvan a saját külön, védő vagy ártó szelleme. Ezek annyifélék, hogy gyakran fedik és keresztezik egymást,

24 ezért lehet csak bizonytalanul körvonalazni az egyes istenalakokat.

25 A helyi termékenység-istennők egy-egy vonása közismertebb császárkori istenekének felel meg, s így többféle módon értelmezik, hol Venus chtonikus, élethalál fölött diadalmaskodó képességével, hol Fortuna bőséget terjesztő tulajdonságával, hol Iuno családi tűzhelyet megőrző vonásával, hol az erdőt-mezőt benépesítő nymphákkal, az utakat oltalmazó Triviae szellemével stb. Lényének tehát egy-egy részét mindezek az ábrázolások és feliratok különkülön fejezik ki. Ennek az egyetlen nőistensógnek a sokféle helyi értelmezését a kelta alaprétegű provinciákban mindenütt megtaláljuk, így Germániában, Galliában, Britanniában, Noricumban, Pannóniábctn

26 Fettich N. foglalkozott egy esetleges matrona-kultusz pannóniai létezésével,

27 reliefdíszű kőemlékekre, áttört díszű ólomtáblácskákra és ülő nőalakot ábrázoló két intercisai terrakottára alapozva megfigyeléseit. Véleménye szerint Pannónia különböző pontjain más és más néven emlí3. kép. A 2. képen bemutatott aquincumi egyik példánya Intercisából másolat 4. kép. Negatív minta az egyik aquincumi terrakottaműhelyből 16* 243