Budapest Régiségei 20. (1963)
ANYAGKÖZLÉSEK - Schreiber Rózsa: Korabronzkori lakógödör Budafokon 223-240
12. kép. Bordás kereszteli szű edénytöredékek. 1. Budafokról. 2. Tabánból Néhány korsó töredékén megállapítható a fülkészítés technikája is. Az edények testét a füleknek megfelelő helyen kifúrták, s a külön elkészített és kiszárított füleket csapokkal erősítették ezekbe a furatokba (6. kép 4) (6. kép 1: a korsó külseje, 6. kép 2: ua. a fülcsapokkal). A leletek között találtunk két tűzikutyát. 5 Sarkaik lekerekítettek, felső részüket lyuk töri át (7. kép 1—2). Bemutatunk a gödörben talált néhány áglenyomatos paticstöredéket is (7. kép 4—5). Sajnos a munkaeszközöket csupán két csonttű képviseli, az egyik átfúrt (7. kép 3). így a termelésssel kapcsolatban leleteink nem engednek bővebb betekintést. Bár az időrendi meghatározásra legalkalmasabbak a fémleletek, mégis ezek hiányában az edények és töredékek alapján megfelelő támpontokkal rendelkezünk. Leleteink közül legjellegzetesebbek a különböző fülelhelyezésű nagyrévi típusú korsók. Ezeknek a legpontosabb megfelelőit a nagyrévi kultúra leletei között találjuk meg. Előfordulnak ilyenek a névadó lelőhelyen, Nagyréven, 6 Tószeg nagyrévi rétegében, 7 a Maros-vidéken a szőreg—perjámosi csoport korai anyagában, 8 Budapest környékén Tökölön, 9 Dunaújvárosban a koszideri nagy telep legalsó rétegében, 10 Kisapostagon a nagyrévi kultúra sírjában és szórványos leletek között. 11 A kihajló peremű fülestálak is azokon a lelőhelyeken fordulnak elő, mint a korsók, azokkal összefüggésben. 12 Megemlítendő, hogy a Budafokon talált ép példányoknak csak három fülük van, a párhuzamként felhozott daraboknak kettő—három, ill. négy. A simanyakú bordás és seprődíszes csöbrök megfelelői Nagyrévről, 13 Szőregről 14 és Ószentivánról 15 ismeretesek. Ez az edénytípus igen elterjedt a Kárpát-medence korabronzkori leletei között a leleteinket megelőző időkben is. Megtaláljuk Alsónémedin, 16 Vucedol vár vucedoli rétegében. 17 Nem hiányzik azonban a Duna mentéről sem (Dunaújváros, 18 Tát,sportpálya 19 ), Kisapostagon nagyrévi sírban került elő. 20 Aze gesz felületet elborító fésűs csöbröket főleg a dunántúli nagyrévi jellegű leletek között találjuk meg. 21 Tószegről ilyet sírleletekből ismerünk. 22 Az öblös kétfülű urnafólék szintén nem ritkák a magyarországi korabronzkori leletanyagban. 23 A díszítésben a függőleges három borda, továbbá a füleket összekapcsoló vízszintes és függőleges árkolás igen jellegzetes a nagyrévi kultúra 24 és a szőreg—perjámosi 25 csoport leletanyagában. Az urna alakú edények öblén megjelenő vízszintesen lezárt párhuzamos-függőleges, karcolt vonalakból álló díszítés a dunántúli kisapostagi kultúra edényein otthonos. 26 A díszítések között nem csupán egyszerű díszítő célzata lehetett a seprődíszes nagy edény belsején kereszt alakban elhelyezett bordának és négy bütyöknek. Ezt a különleges díszítést a Márton-féle tószegi 27 régi ásatás anyagában két esetben is megfigyelhetjük. Az egyik a budafokihoz hasonló nagy edényből származik, a másik edénytartó vagy parázsborító belső homorú részén 236
