Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Schreiber Rózsa: Korabronzkori lakógödör Budafokon 223-240

8. kép. A budafoki korabronzkori lakógödör felülnézeti rajza felülete fénytelen, sima. Belül seprődíszes, s az alját itt kereszt alakban ráragasztott, ujjbenyomással tagolt borda díszíti. Mind a négy mezőből egy-egy hegyes bütyök áll ki (10. kép 5; 12. kép 1). Az előkerült leletek ismertetésénél már láttuk, hogy az edények díszítése igen egyszerű díszítőelemekből áll. Leggyakoribb a seprődíszítés, ezt főleg nagyobb csöbrökön és urnákon alkalmazták. A seprődíszítés a nagy edényeknek nemcsak a külsején, de a belsején is megfigyelhető, mint azt a fenteit b ismertetett urna töredékén is láthattuk. Ezeken a belső seprődíszítést erősen kiemelkedő bütyökkel is összekapcsolták. Gyakori az edények testét tagoló ujjbenyomásos bordadíszítés. Ez előfordul főleg az urnákon, nagyobb csöbrökön és tálakon. Az urnáknak az öblén fut körül, a nagyobb csöbrök esetében pedig a vállnál tagolja a felső részt. Ekkor az alsó rész seprőzött, a borda fölött pedig fényezett. Egy töredéken megfigyelhetjük azt is, hogy a borda fölötti fényezett részt még fordított V alakban elhelyezett hasonló bordával díszítették (10. kép 9). Némelyik tálnál a váll élét képezték ki hasonló módon. A csöbröknél pedig az erősen profilált talpperemen fut körül az ujjbenyomással tagolt borda (4. kép 4; 7. kép 7). A fényezett felületű edényeket leggyakrabban egy vagy három párhuzamos, sima borda díszíti (1. kép 2; 4. kép 6; 5. kéj) 9, 11; 9. kép 7; 10. kép 10). Ezek az edény testén vízszintesen vagy függőlegesen haladnak, időnként a fül tövéből indulnak ki (1. kép 2; 5. kép 5). Egy töredéken a felület árkolását is megfigyelhetjük (5. kép 6). Az előkerült edények és cserepek igen jól égettek. A cserépanyagnak mintegy harmadát képezik a deformált edényekből származó töredékek (5. kép 1—6, 10—-11). 232