Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

62. kép. Mázatlan kályhacsempe. Erdély. XVIII. sz. Iparművészeti Múzeum kályhacsempék anyagával.

54 A töredék készítését 1433 körül kereshetjük, amely időpont óta a kétfejű sast császári címerben használták. Bár a fent leírt hasonlóságok alapján a Zsigmond-kori kályhacsempék I. csoportjába sorolhatnánk a töredéket (1387—1408), készítésének korát mégis az az 1433 és 1437 közti évekre határozzuk meg, amikor Zsigmond már elfoglalta a császári trónt. A töredék vörösre égetett anyaga és a sötétzöld máz is inkább a IV. csoportra jellemző. Ennek a csoportnak egyik darabján

55 látható sas csőre nagyon hasonló a tárgyalt töredéken levő sas csőréhez, de a nyaktól induló szalag ezen a kályhacsempén hiányzik. A kétfejű sasos ábrázolás azután már csak a XV. század végéről ismert kályhacsempén, a már említett, teljes vértezetbe öltözött vitéz kezében tartott címeren jelenik meg. A XV. századból csak ez a két darab kétfejű sasos kályhacsempe ismeretes, mindkettő a budai vár királyi műhelyében készült. A XVI. századot a füleki (Filakovo) várból előkerült darabok képviselik a század elejéről (55. kép). Ezek közül az egyik vegyesmázas, zöld alapon, sárga címerpajzsban, fekete szárnyú, fehér mellű kétfejű sas, zöld koronával.

56 A hazai anyagban egyelőre csak ezt az egy vegyesmázas, 186