Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200
Itt kell megemlítenünk egy mázatlan, kétfejű sasos kalyhacsempet, amelyet Varsóban őriznek a Nemzeti Múzeumban (68. kép). Ezt a kályhacsempét a XVI. században készítették. 42 Némi hasonlóságot mutat az erdélyi magyar darabokkal. Könnyen elképzelhető, hogy ennél a kályhacsempe-típusnál kimutatható lesz a magyar és lengyel kerámiaművesség közti kapcsolat. Az elmúlt években végzett régészeti kutatás során az árvái (Orava) várban is találtak egy zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempe-töredéket a felső törmelékrétegben 43 (70. kép). Az anyag, a máz és a sas formai vizsgálata alapján ennek a darabnak készítési korát a XVII. század második felére tehetjük. Az eddig tárgyalt daraboknál nem láttunk olyan glóriát, amely a fejet csaknem teljesen körbe fogja. A nyomat igen elmosódott, kopott minta vagy gondatlan kéz által készült. Méretei: 22x12x7,5 cm. A sas arányai alapján feltételezhető, hogy ez is négyzetes alakú kályhacsempe volt. Ez év tavaszán találtak egy kétfejű sasos kályhacsempe-töredéket a nagyvázsonyi vár ásatásánál. A mázatlan, vörösre égetett agyagból készített kályhacsempén jól látszik a glóriás fej, felette kissé oldalt rozettás díszítés, a két fej között sematikus, vonalakból kialakított korona, amelynek szélső ágai a nyak alatt átfutó szalagdísszé válnak. A korona felett 1747-es évszám olvasható. Igen érdekes a külön darabból felerősített hátsó perem, amelyet erősen benyomott íves kiképzéssel alakítottak ki (87/h. kép). A sas és egyéb részletek elnagyoltsága, valamint az ábrázolás népi jellege arra enged következtetni, hogy egy helyi, népi fazekas készítményével állunk szemben (71. kép). Feltevésünket némileg támogatja az a tény, hogy a községben 1726-ban hét virágzó céhet említenek, köztük a fazekasokét is. 44 A töredék méretei: 20 X 7 X 5,5 cm. A hazánkkal szomszédos országok területén ugyancsak előkerültek kétfejű sasos kályhacsempék és töredékek. A hazai darabokkal való összehasonlítás miatt néhánynak képét közöljük. Ezek közül elsősorban az ausztriai darabok érdekesek számunkra (72 — 76. kép), hiszen a közölt hazai kályhacsempék a közös Habsburg-uralkodók idejében készültek, s uralmuk jelképeinek tekinthetjük azokat. így érthető az a hasonlóság, amely ezek és néhány magyarországi darab között mutatkozik; különösen egyes részleteknél, nyakak, szárnyak, farok tollai stb. Ezek is négyzet alakúak, zöld mázzal bevonva, méreteik 25—28 cm között vannak. Korukat a XVI. és XVII. századra teszik. 45 Az említett részletek hasonlósága mellett azonban jól látható az a nagy különbség, amely a két csoport között van. Az átvett formát egyéni módon alkalmazták, sok változatban, s ezek közül nem egy felveheti a versenyt a jó külföldi darabokkal. A közölt ausztriai kályhacsempékkel erős rokonságot mutat a jugoszláviai kétfejű sasos kályhacsempék egyik csoportja, az 1668-as évszámú darabok (80. kép) és még néhány, kör alakú keretbe foglalt sasos csempe (82—83. kép). Ezek olyanok, mint az egyik közölt ausztriai kályhacsempe (76. kép). Feltehető, hogy Ausztriából vagy Magyarországból kerültek a horvátországi várakba, ahol feltárási munkák alkalmával találták meg. 46 A jugoszláviai kályhacsempék — kétfejű sasos darabok —másik csoportja népies ízt áraszt magából. Sok közöttük a többszínű mázas töredék. Az egyik nagyon hasonlít (82. kép) az 1620-as évszámú erdélyi kályhacsempéhez (65. kép). A közölt számos darab közül csak ennek a kettőnek hajlik vissza csaknem teljesen a testéhez a fej, amely szinte szomorkás jelleget kölcsönöz az ábrázolásnak. Egy másik darab, pártacsempe (77. kép), a kisvárdai várban régebben előkerült évszámos (1632), zöldmázas pártacsem59. kép. Zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempe. 1717. Iparművészeti Múzeum 183
