Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

KOZÁK KÁROLY RÉTFEJŰ SASOS KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON Az utóbbi évek ásatásai során [budai, egri, füleki (Filakovo), sümegi várak] sok, eddig kevéssé ismert, kétfejű sasos kályhacsempe került elő. Ezeknek egyik része évszámos, így leletegyüttesek korának meghatározásánál igen jól felhasználhatók. Értéküket ilyen szempontból még növeli az a tény is, hogy az évszámmal együtt anyaguk, a készítés módja és az alkalmazott figurális vagy ornamentális díszítések is jó összehasonlítási lehetőséget nyújtanak, korhatározásra igen alkalmasak. Az előkerült kétfejű sasos kályhacsempék másik csoportja évszám nélküli. Ezeknek korát az évszámosokkal való összehasonlítás, ha ez nem lehetséges, anyaguk, készítési módjuk és a sasok formai vizsgálata alapján kívánjuk meghatározni. Ehhez azonban szükséges megismernünk a kétfejű sasos ábrázolások rövid hazai történetét. A legkorábbi adatokat a heraldika kutatói szolgáltatják. A kétfejű sas (aquila biceps, aigle éployé, aigle de l'empire, Doppeladler) nem sorolható azon képzeletbeli állatokhoz, amelyek létezésében valaha is hittek, hanem az az általános vélemény, hogy a római birodalomnak két részre — keletire és nyugatira — való osztódását jelképezi. Ez a feltevés azonban semmivel sem bizonyítható. Családi címerekben régebben előfordul, mint a német-római császárságéban. Császári címernek csak Zsigmond óta használták (1433) és használják, míg az újonnan alakult osztrák császárság címerévé nem válik (1806). Hazánkban a Balogh-, Derencsényi- és Széchynemzetség címereiben találunk kétfejű sast. Az utóbbi ősének, Dénes asztalnokmesternek pecsétjén már 1328-ban.

1 1472-től Oroszország címerében Vaszilijevics Iván kezdte használni.

2 Kassa városának Nagy Lajostól nyert címerét (1369) II. Ulászló 1502-ben a címer közepére helyezett, félbevágott koronás lengyel sassal bővítette, amelyről adománylevelében a következőket írta: ,,. . . ez a mi nemzetségünk ősi címere, amellyel titeket különleges királyi kedvtelésünkből feldíszítettünk és amire magatokat a mi uralmunk kezdetén, halhatatlan tetteitekkel mindjárt érdemessé tettétek..."

3 Ugy tűnik, hogy hazánkban a kétfejű sasos ábrázolások az említett eseteket figyelembe véve, a XIV—

XV. században igen ritkán fordulnak elő. Általános elterjedésük ideje a XVI. század, amikor az ország egyik része — a királyi Magyarország —• a Habsburg-uralkodók fennhatósága alá került. A XVI. század második felében már pénzeinken is megjelenik a kétfejű sasos ábrázolás,

4 mellén az ország és az uralkodó egyesített címere. Eleinte a sas nem tart karmai között semmit sem, később a karmok fölötti részen egy kardot és egy jogart helyeznek el, amelyek a XVII. század elején a sas karmaiba kerülnek, s attól kezdve rendszeresen karmaiba fogott karddal és jogarral ábrázolják a sast. 1619 és 1657 között a sas mellében csak az ország címerét találjuk a pénzeken, a sas karmaiban kard ós jogar, a fejek feletti részen korona. Mohács után, a kettős királyság idején a magyar zászlón is megjelenik a sasos címer. Forgács Ferenc tudósítása szerint I. Ferdinánd zászlajának egyik oldalán a király (sasos), másik oldalán az ország címere díszlett. Az idegen király seregének keretei között harcoló magyarság külföldről jött parancsnokok vezénylete mellett, idegen jelvények alatt küzd. Hadizászlónk ez időben elnémetesedett, a magyar címer a sasos német-birodalmi címer egyik része lett. Példa erre a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1623-ból való ezredzászló és a belovárkörösi huszárok 1635-ben készített zászlaja, amelyeknek egyik oldalán Madonna, a másikon pedig kétfejű sasos címer van. Még az erdélyi fejedelmek zászlóin is megjelennek később Habsburg-elemek. Később 165