Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Újlak és Szentjakabfalva helyrajzi adatai az 1702. évi Zaiger tükrében 155-164

A Duna-menti telektömbök hosszméreteit ós telkeinek számát az alábbiakban közöljük: 12. sz. telektömb : 111 öl, 16 telek; 13. sz. telektömb : 75 öl, 10 telek; 14. sz. telektömb : 59 öl, 6 telek; lő. sz. telektömb : 40 öl, beépítetlen, egy sörház céljaira fenntartva; 16. sz. telektömb : 41 öl, 4 telek; 17. sz. telektömb : 76 ós Y

2 öl, 12 telek; 18. sz. telektömb : 73 és % öl, 12 telek. A KÖZÉPKORI SZENTJAKABPALVA HELYRAJZA A török hódoltság megszűnése után Újlak a középkori Szent jakabfal va helyén épül fel. A helység mindkét főútvonala — a Bécsi út és Lajos utca — római eredetű, ezeket a középkoron át is használták, így tehát valószínű, hogy az 1702. évi Zaigernek ezen utak menti házsorai nagyjában a középkori állapotot is tükrözik. Ennek valószínűségét a Zaigernek két adata is (Újlak 1702. évi templomára, valamint felső vásárterére vonatkozó közlései) alátámasztja. Szent jakabfalva középkori templomát a források első ízben 1247-ben említik, egyházának királyi kápolna eredetét figyelembe véve keletkezését legkésőbb a XII. századra tehetjük.

15 Ismerve Buda-környék egyes királyi kápolnáinak feltárt maradványait (Nyék, Békásmegyer), az itteni templom is egy kisméretű (kb. 6x8 m),félköríves szentéllyel záródó egyház lehetett, amelynek környékét temetőnek használták. A hajdani templom fekvéséről Lajos király 1355. évi határjárása tájékoztat. Vizsgáljuk meg, hogy a határjárásnak idevonatkozó közlése hogyan egyeztethető össze az 1702. évi Zaigerben említett templom helyrajzi adataival. A határjárás itt Óbuda déli határvonalát követi, ez a nyulakszigeti apácakolostor sarkáról kiindulva és a Dunán áthaladva annak partján két határkövet érint, amelyek Óbuda és Szentjakabfalva helységek területeit választják el. Ezt követően a határjárás szó szerint ezeket mondja: ,, . . . et ab inde ad eandem partem modicum procedendo venit ad quedam lapidem rotundum in superiori parte dicte ecclesie Sancti Jacobi situm iuxta viam, per quam per nova Buda itur ad Veteram Budám iuxta quern est alter lapis pro meta positus, et inde vadit ad crepidinem vallis et per eandem crepidinem usque ad finem ipsius crepidinis, et ubi sunt due mete nove terrée erecte, et ibi metantur terre Thobsa eiusdem ecclesie Budensis." A határnak ezen a szakaszán tehát a határvonalat egy kőszegéllyel vagy kőpárkánnyal ellátott árok is jelezte. Ennek fekvését — az irodalomban általánosan elfogadott megállapítás szerint — a Szépvölgyi út vonalára tehetjük. Arról, hogy ez az árok még a XVIII. század első évtizedeiben is megvolt, több forrás is tanúskodik. Óbuda földesura, Zichy László 1700-ban Pest vármegye alispánjával megjáratja Buda és Óbuda közös határát, a bejárást az 1355. évi oklevél, valamint óbudai lakosok útmutatása alapján végzik. Az erről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a határ járók megtalálják a kőszegélyes árkot, úgyszintén annak végződésénél azt a két földhányást, amelyet az 1355. évi oklevél is említ.

16 Az 1706. évi Kirchenrechnung szerint, amikor a mai plébániatemplom helyén létesített Mária-kápolnát felszentelik, az egyház telkét az ún 3. kép 11 Gerevich: Budapest régiségei 161