Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - G. Sándor Mária: Középkori csontmegmunkáló műhely a budai Várpalotában 107-124

12. kép. Csontborításos furónyél (Ilosfai J. rekonsl rukciója) 13. kép. Keresztvassal ellátott csontborításos íúiór.yél (Ilosfai J. rekonstrukciója) nyunkban ismertetett leletanyagunk az első középkori magyar csontesztergályozó műhely tárgyi emléke. Műhelyanyagunk előkerülése előtt csak írott forrásainkból volt tudomásunk arról, hogy a középkori Magyarországon az esztergályozás technikáját már jóval korábban ismerték.

60 A környező országokból is ismerünk csontmegmunkáló műhelyekből származó anyagokat,

70 amelyek néhány századdal korábbiak, mint a budai műhelyé. Ezek a műhelyek azonban még nem ismerték az esztergályozás technikáját. Eddigi ismereteink szerint a budavári agancsmegmunkáló műhelynek sem hazánkban, sem külföldön kisugárzása nincsen. A fentiek alapján viszont külföldi hatások sem érvényesültek műhelyünk munkásságában. Műhelyünk ipartörténeti szempontból nemcsak hazai, hanem közép-európai viszonylatban is jelentős. A leletanyag alapján a műhely működése a későbbi korokban már nem mutatható ki. így tehát műhelyünk a Zsigmond-kori királyi palota építésével állott kapcsolatban. 14. kép. Csontborításos fafaragó véső nyele (Ilosfai J. rekonstrukciója) A budai várpalota ásatása során a középkori magyar ipartörténet szempontjából is igen jelentős leletanyag került elő. Már eddig is több tanulmány foglalkozott az egyes mesterségek ipartörténeti feldolgozásával.

71 Fokozza e tanulmányok jelentőségét az is, hogy a bennük közölt anyag korhatározó rétegekből került elő. Jelen tanulmányunk a középkori magyar ipar egy eddig kevéssé ismert és feldől gozott ágának megismeréséhez kívánt néhány újabb adattal hozzájárulni.

72 na I