Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98
parancsra egy évre elhalasztja. 207 1349. május 6-án az érsek vikáriusa a pert királynéi parancsra újból elhalasztja. 208 Ez ugyancsak megismétlődik június 2-án is. 209 Június 3-án Balázs veszprémi kanonok tiltakozik a per hároméves halasztása miatt. 210 1350. május 6-án az érsek a pert újból elhalasztja. 211 1354. május 13-án a pápai ügyhallgató a fenti papokat a pápai curia bírósága elé idézi. 212 A per további folyásáról még számos oklevél tudósít, VI. Ince pápa 1356-ban ez üggyel kapcsolatban még két esetben bocsát ki rendelkezéseket, a per maga azonban még évekig elhúzódik. Kimenetelének körülményeit nem ismerjük, a jelek arra mutatnak, hogy Sasad és Örs tekintetében a püspök alulmaradt, egyedül Csík maradhatott meg a kezén. IX. Bonifác pápa 1391. szeptember 14-én megerősíti a sasadi és Örsi plébániák kegyuraságának Zsigmond király által az esztergomi káptalan részére történt adományozását. 213 Az 1397. évi káptalani visitatio a két egyházat ugyan még nem sorolja az exemptus plébániák sorába, csupán kiemeli, hogy azok jövedelme az esztergomi káptalané. IX. Bonifác említett 1400. évi bullája Sasad és Örs plébániáit azonban exempteknek jelöli meg, ezzel elülnek azok a hullámok, amelyek a három királyi kápolna sorsának alakulása körül annyi viszályt idéztek elő. A felsorolt események bővebb magyarázatot nem igényelnek, önmagukban is szemléltetik a per hátterét és rámutatnak azokra a hatóerőkre, amelyek a királyi kápolnák régi jogainak visszaállításánál közreműködtek. FELSŐ- ÉS ALSÓKESZI EGYHÁZAI A középkori oklevelekben említett Keszi falu ma Budakeszi néven ismeretes. A falu maga ez időben két részre tagolódik, Felső- és Alsókeszire ; ezeknek három egyházát ismerjük, a felsőkeszi Mária-, az alsókeszi Szt. György-, úgyszintén a szőlőhegyen álló Szt. Lőrinc-kápolnát. A három egyház joghatósági viszonyai hasonló állapotokat tükröznek, mint azt Óbudán és Kispesten láthattuk, a belterületen Mária ós Szt. György kápolnája mint királyi kápolnák az esztergomi érsekhez tartoznak, a szőlőhegyen álló Lőrinc-kápolna, akár csak az Óbuda melletti Bánya, a veszprémi püspöké. Eladományozásuk és királyi kápolna jellegük megszüntetésének időpontját nem ismerjük, valószínűleg még a tartárjárás előtt következhetett be és a veszprémi püspök birtokába kerültek. Az a harc, amelyet a királyi kápolnák régi jogainak visszaállítására folytattak, itt dúlt a leghevesebben ós ennek folytán az egyházak is gyakran cseréltek gazdát. A keszi egyházakra vonatkozó első adat 1264-ből maradt fenn, Pál veszprémi püspök Albert pap ellen a keszi Szt. György-kápolna elfoglalása miatt indított per szentszéki felebbezését engedélyezi Péter papnak. 214 A püspök itteni jogköre tehát ez időben már több esztendős múltra tekinthetett vissza. Közte és az érsek közti viszály váltakozó menetére jellemző, hogy 1290-ben az érsek visszaadja a püspöknek a Lőrinc-kápolnát, amelyet egy remete gondozására bízott. Ez az esemény arra mutat, hogy a Szt. György- és Mária-egyházak ez időben az érsek joghatósága alatt állhattak. 215 1295-ben a püspök Buda környéki tizedeinek Premier és Morthan budai polgárok részére történt bérbeadásánál a felsorolt tizedkörletek között Keszit is említi, ez nyilvánvalóan a Lőrinc-kápolna tizedeire vonatkozhatott. 216 Ezt a veszprémi káptalannak már ismételten említett 1296. évi oklevele is valószínűsíti, mert a püspök több Buda környéki királyi kápolna plébánosával együtt János keszi pappal szemben is elismeri a teljes tizedszedósi és az érseki zsinaton való részvételi jogát. 1329. szeptember 16-án a budai káptalan előtt István veszprémi kanonok, banai plébános, az egymázmegyóhez tartozó több plébánossal együtt kijelenti, hogy János keszi plébánosnak a püspök ellen benyújtott fellebbezését semmisnek tekinti. 217 Ugyanez év december 13-án XXII. János pápa a zirci apát, a fehérvári prépost és a domonkosok budai perjelje által visszahelyezteti Budai János keszi plébánost az avignoni útja alatt az alsó- és felsőkeszibeliektől megnyirbált javadalmainak teljes birtokába. 218 János keszi pap tehát az igazáért a pápához is elment ; ismerve a kor utazási viszonyait, ami idő és fáradság mellett legfőképpen tetemes költséget jelentett, felvetődik a kérdés, hogyan jutott el egy magyar falusi pap Franciaországba? János keszi pap a nehézségeket alighanem magas pártfogók segítségével oldhatta meg. A következő két évtized eseményei ismeretlenek előttünk, a per továbbviteléről tanúskodik a pápának a váradi püspökhöz, a bélakúti ós pécsváradi apátokhoz intézett 1350. évi felszólítása, vizsgálják ki, igaz-e az a hír, hogy Ádám alsókeszi plébános a felsőkeszi plébániát elfoglalta és a környéken tizedeket is szed. 219 A jelek szerint tehát ebben az időben a veszprémi püspök kerekedett felül, de hamarosan újabb fordulat következik be, mert június 6-án a veszprémi káptalan ülésén kihirdetik a pápai curia, által hozott ítéletet, amely Ádám alsókeszi plébánost visszahelyezi a plébánia birtokába. 220 Három nappal később ez meg is történik, Beké esztergomi kanonok Ádám papot ellentmondás nélkül visszahelyezi az alsókeszi Szt. 85
