Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98
könyv is, a kápolnát „capella S. Johannis in castro" és „capella regia de castro Budensi" néven említve. 142 Szerémi György, aki maga is királyi káplán volt, a XVI. század első felében „Magyarország romlásáról" írt munkájában arról számol be, hogy a törökök közeledtének hírére a királyi káplánok menekítették Pozsonyba Alamizsnás Szt. János ereklyéjét. 143 A budavári királyi kápolnákra vonatkozóan itt közölt XIV— XVI. századi adatokból mindenekelőtt megállapítható, hogy a Várban két királyi kápolna volt, Szt. Márton kápolnája a Szombat kapu (mai Bécsi kapu) melletti Kammerhofban, s Szt. János kápolnája a királyi palotában. Figyelembevéve a rezidenciális királyi és királynéi kápolnák eredetére, valamint rendeltetésére jelen tanulmány keretében ismertetett szempontokat, indokoltnak látszik, ha ez alkalommal felvetjük a Szt. Márton-kápolnát magábanfoglaló Kammerhof eredetének és rendeltetésének sokat vitatott kérdését is. Az irodalomban (legutóbb Zolnay László 144 ) a Kammerhof elnevezésből azt a következtetést vonták le, hogy az épület a XIII. században, mielőtt királyi szállás lett, a királyi pénzverde háza volt és nevét a kincstári intézménytől nyerte. A Kammerhofra vonatkozó legkorábbi közlés Horneek Ottokár verses krónikájában maradt fenn. 145 Vencel budai megkoronáztatásának eseményeiről beszámolva kiemeli, hogy a szertartás után a királyt ós kíséretét a Kammerhofba vezették „Darnar fürten sy jn in den Chammerhof hin, In derselben Klaws Wont der Chunig mit Haws". Klaus, Kloster a latin Claustrum megfelelője, magyar jelentése elkerített lak, kolostor, zárda, ez a megjelölés semmiképpen sem illik egy királyi palotára. De ugyanakkor a Kammerhof elnevezés nem támogatja azt sem, hogy az épület a pénzverde háza lett volna, a „Kammer" szó ez időben nem kizárólagosan a kincstári apparátus igazgatását jelenti, elsődleges jelentése a királyi ház tagjainak legbelsőbb lakrésze, ágyasháza, a királyi család magánlakosztálya. 146 E szónak hasonló értelmű alkalmazását megtaláljuk a bécsi Burgban is, ahol a császári ház tagjainak lakrészében elhelyezett házikápolnákat „Kammerkapelle"-nek nevezték. 147 A Magna curia Kammerhof elnevezése is inkább arra utal, hogy I. Lajos uralkodása idején az özvegy királyné várbeli háza volt. Erre mutat az a tény is, hogy 1339-ben a pápa Erzsébet személyére is kiterjeszti azt a kiváltságot, hogy a király jelenlétében a kápolnában mondott istentiszteleteken a jelenlévő hívek búcsúban részesülhessenek, ez kétségtelenül Erzsébetnek a királynéi kápolnához és ezen keresztül a Kammerhof épületéhez fűződő rendkívüli és személyes kapcsolataira utal. Ez a körülmény nem támogatja azt a feltételezést, hogy az épületet I. Lajos még az anyja életében adományozta volna el, így hozzávetőleges pontossággal megállapíthatjuk az eladományozás időpontját is. I. Lajos anyja halálát követően két esztendőre, 1382-ben halt meg, tehát a pálosok 1381 vagy 82-ben juthattak a Kammerhof birtokába. Ez megegyezik a, pálos évkönyvek azon közlésével, amely egy, a budai vár falain belül fekvő háznak a király által a rend részére törtónt 1382. évi adományozásáról számol be. 148 A jelek arra mutatnak, hogy Erzsébet még életében számolt a Kammerhofnak mint királynéi szállásnak megszüntetésével. 1380-ban kelt végrendeletében magyar és lengyel udvarhölgyeire hagyja házának összes értékeit „universa ornamenta ipsius domus nostre communia, videlicet tapetia, culcitras, indumenta et alia clenodia in eadem remanentia". 149 Egy budavári királyi vagy királynéi lakról ad hírt V. István özvegyének, Kun Erzsébetnek 1285. évi oklevele is. 150 A királyné az 1282. évi tatár betörés idején házának előkelőivel, ifjaival, valamint budai polgárokkal a budai várba zárkózva nézi végig az ellenségre kitörő várbeliek harcát „cum in castro Budensi incluse propter metum Tartarorum fiussemus simul cum fidelibus baronibus ac iuvenis domus nostre ac civibus Budensibus"). Hogy az említett „domus nostra" valóságában egy királynéi házat jelent-e ós a Kammerhoffal azonos-e, el nem dönthető, de mindenesetre lehetőséget nyújt annak feltételezésére, hogy az özvegy királynéknak már a XIII. és XIV. század fordulóján is a budai várban a királyi udvartól elkülönített szállásuk volt. A Kammerhof épülete Horneek Ottokár verses krónikájának tanúsága szerint ín. Endre idején is fennállott. A királyi várban levő Szt. János-kápolna létesítésének időpontját nem ismerjük, a reája vonatkozó első adatnak Remete Szt. Pál ereklyéinek 1381-ben történt ideiglenes elhelyezésére utaló közlést kell tekintenünk, bár kétséges, hogy a kápolna ez időben ezt a nevet viselte, védszentjének, Alamizsnás Szt. Jánosnak ereklyéit csak száz esztendő múltával, Mátyás idején hozzák el Konstantinápolyból Magyarországra. 151 Az 1397. évi canonica visitatióban feltüntetett királyi káplánok 12 főnyi létszáma arra enged következtetni, hogy a budaváriak mellett másutt is voltak rezidenciális királyi és királynéi kápolnák, ugyancsak erre mutat Erzsébet királynénak már említett végrendelete is. A királyné az aracsai monostorra hagy két ezüst serleget, úgyszintén a lippai Szt. Lajos-kolostorra egy gazdagon díszített aranykelyhet, ezek a felső királyi kápolna tartozékai, „in superiori capella nostra habitas". Az óbudai királyi várat a XIV. századi források királynéi várnak jelölik meg, ennek szomszédsár 77
