Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98

Brun a király rokona, I. Ottó leszármazottja, Karintia hercegének fia, előkelő származása és magas egyházi beosztása nem akadályozza abban, hogy a hittérítésből is kivegye részét. 1008-ban a keletmagyarországi feketemagyarok megtérítésén fáradozik, majd innen Lengyelországon át KeletNémetországba megy, ahol vértanúhalált hal.

86 Dél-Olaszországban a langobard fejedelmek vezetik be az udvari kápolnák intézményét, ugyanez a normannoknál is kimutatható, a szicíliai Messina városban I. Roger gróf alapítja meg 1061-ben palotájának udvari kápolnáját.

87 A Stauf fejedelmi ház alapításához fűződik a Bari Szent Miklós-bazilika, a szicíliai udvari kápolnák (capella specialis) legjelentősebbike.

88 A cseh Premyslidák egyházalapításai között is szerepelnek kápolnák, nyilvánvalóan mint királyi ecclesia propriák, ezeket a kegyuraságok intézményének bevezetése idején egy 1221. évi konkordátum szerzetesrendek tulajdonába utalja.

89 Mint már említettük, a kegyuraság intézményének bevezetése a hazai királyi kápolnáknál egy átalakulási folyamatot váltott ki, amely a régi kápolnák kiváltságos helyzetének megszüntetésével és új kápolnák létesítésével járt. A hazai kápolnákra vonatkozó adatok ismertetésénél tehát az áttekinthetőség kedvéért a forrásanyagot aszerint csoportosítjuk, hogy azok az ecclesia propria joggyakorlata idején létesült kápolnákról, vagy pedig az átalakulás utáni idők kápolnáiról számolnak-e be. A királyi kápolnákról beszámoló első forrás a pécsváradi apátság alapítólevele. Bár az oklevél köztudomásúlag egy XIII. század elejéről származó hamisítvány, a közlést annyiból kell figyelembe vennünk, hogy az abban felsorolt adatok többségükben nyilvánvalóan az eredeti oklevélből lettek átvéve és a hamisítás időpontjában is köztudomású viszonyokat örökítettek meg. Az oklevél szerint I. István 1015-ben egyéb adományai között az apátságnak adja : „. . .duas preterea capellas regias capellam videlicet beati Petri monasterio connexam et alteram que vulgo Alba ecclesia vocatur, cum earum parochiis et omnibus pertinetiis. . . in quibus sacerdotes ab Abbato constituti predicte populo divinum plenarie exhibeant servitium."

90 A második oklevél a garamszentbenedeki apátság alapítólevele. I. Géza 1075. évi oklevele az apátság részére adományozott javak felsorolásánál a következőket mondja : „. . .preterea ego magnus qui et Geisa, gracia dei pannoniorum rex consecratus auctoritate regali conscendens statui ut ecclesia illa décimas suas omnes. . . habeat. Et parochiam, ecclesiam videlicet béate marie semper virginis, de villa Knesech, quam antea, dum capella lignea esset, habuit, quia regalis fuit, habeat. . ."

91 Az említett Knesech ma Kisapáti Bars megyében, Aranyosmarót mellett, neve 1538-ban mint Apathffalwa aliter Egihazas Nesicz fordul elő.

92 A harmadik oklevél 1243-ból maradt fenn. IV. Béla a bólakúti apátságnak adományozza „Ecclesiam Sancti Gerardi de Minori Pesth, capellam regiam vacantem, de iure et cuius ad nos patronatus spectabat ius, cum duabus capellis ecclesie Sancti Gerardi (martiris), scilicet Sancti Andrée apostoli in Sassard et Sancti Martini in Ewrs, quarum. . . quarta pars magistralis ad eandem ecclesiam Sancti Gerardi pertinet. . ,"

93 A negyedik oklevelet a veszprémi káptalan adja ki. Benedek veszprémi püspök 1296-ban perbe fogja Pál Örsi, Mikó sasadi, Miklós csíki, János keszi, Domokos szentjakabi és Péter fehéregyházi plébánosokat, mivel megtagadták a tizedszolgáltatást és az esztergomi érsek zsinatán vesznek részt. A perbefogott plébánosok védekezésükben előadják „quod predicte decimé et visitatio concilii ad ecclesiam Strigoniensem pertineret, cum ecclesia Strigoniensis hanc prerogativam ex privilegio et antiqua consuetudine prescripta habere dignoscatur, quia omnes ecclesie et capelle regales seu reginales et eorundem plebani et rectores plenas décimas in omnibus debeant percipere et habere et concilium archiepiscopi visitare, super quo etiam privilégium venerabilis patris domini Ladomeri archiepiscopi sancte Strigoniensi ecclesie in medium preduxerunt". A veszprémi püspök kiküldöttei a királyi kápolnák perbefogott lelkészeivel szemben — miután a kiváltságaikat felsoroló oklevél tartalmáról meggyőződtek — püspökük nevében a pert megszüntetik.

94 Az itt közölt négy Árpád-kori oklevélhez soroljuk még azokat a középkorból származó közléseket is, amelyek az ecclesia propria idejéből származó kápolnák emlékét az átalakulás utáni korban is megőrizték. Ezek közül első helyen említjük a XV. századi Hartvik-krónikának a székesfehérvári bazilika királyi kápolna eredetéről beszámoló híradását. A krónika Szent István-legendája a bazilika alapításának eseményéről beszámolva elmondja, hogy a király azt saját kápolná69