Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98

eseményei, mint templomépítés és ennek befejezése, már befolyással nem lehettek. Karácsonyi János, majd Garády Sándor

70 Gallus „Cronica Polonorum" c. 1112-ből származó közlésére támaszkodva Pétert jelöli meg a prépostság alapítójául. Gallus feljegyzése szerint Péter király megalapítja „ecclesia sancti Petri de Bazoario" egyházat, ebben a budai prépostság Szt. Péter egyházát vélik felismerni. Az említett két egyház azonosítása az irodalomban ez ideig nem talált kellő visszhangot, felmerült az a lehetőség is, hogy „ecclesia de Bazoario" a pécsi egyházzal azonos, így a prépostság alapítójának és alapításának időpontjában nem alakulhatott ki végleges vélemény. „Ecclesia de Bazoario" megjelölés közelebbi vizsgálatánál kíséreljük meg elsősorban annak megállapítását, hogy Óbudát a XII. században mind Magyarországon, mind külföldön miként nevezték. Anonymus Óbudával kapcsolatban a következőket mondja : ,,Rex Athile . . . regálém sibi locum constituit iuxta Danubium supra Oalidas Aquas ... et in circuitu muro fortissimo edificavit, que per linguam Hungaricam nunc dicitur Budunar et a Teuthonieis Ecilburgum vocatur."

71 Anonymus szerint tehát a XII. században Óbudát a magyarok Buduvárnak nevezték, a németek pedig Etzlburgnak. Óbudának Budavárként való elnevezésére mutat a Zala megyei Budavár helynév is (Nagyvázsony és Köveskál között), ugyanis 1413 és 1431. évi oklevelek tanúsága szerint a falu mint „Budavári" a budai prépostság birtoka volt.

72 Ugyanazt tapasztalhatjuk a Somogy megyei Muszt és Dencs falvak névalakulásánál is, mint a budai prépostság birtokait az oklevelek „Budauarimuzt"

73 (1416) és Budauaridench"

74 (1444) néven említik. Óbudának a XII. században külföldön ismert és használatos nevéről értesülünk Idrisi arab geográfus munkájából, aki szicíliai volt és értesüléseit is innen szerezhette. Idrisi 1153-ból származó közléséből, Lewicki fordítása szerint, Óbudára vonatkozóan a következőket olvashatjuk : „Bazana várostól Baduara városig van 60 mérföld, Baduara a Dunu folyó mellett fekszik",

75 Jaubert fordításában pedig „Bedhwara" megjelölést olvashatunk.

76 Ecclesia de Bazoario és fenti változatok közti eltérések vizsgálatánál elsősorban az ,,io" végződés szembetűnő, talán nem tévedünk, ha ezt a krónika írója által alkalmazott latinos névalakításnak tulajdonítjuk és a helynév nominatívusa „Bazoarium" lehetett (mint Posonium,Simigium),ez az Idrisi által használt változatnál ,,Badoarium"-nak felelne meg. A Gallus-nóv maga sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy annak viselője valamely latin nyelvcsaládhoz tartozó nemzet fia volt, aki előtt nem volt ismeretlen Óbudának Dél-Európában ismert névalakja. Budavár névnek fentiekhez hasonló külföldi változatával a későbbi időkben is találkozunk. Gentilis bíborosnak 1308 —1311-ből származó, olasz nyelven írt számadási könyvében, amelyben a veszprémi püspökre és az egyházmegye javadalmaira kivetett adókat részletezi, Budavára mint „Bedoara" szerepel.

77 Az itt elmondottak alátámasztják azt a feltételezést, hogy a Gallus-krónika közlése Óbudára vonatkozik, és az óbudai Szt. Péter-egyház alapítója Péter király volt, Gallus krónikájának megjelenése előtt, 1112-ben járt Magyarországon is, értesülését tehát nem csupán a prépostság alapításához időbelileg legközelebb álló forrásnak kell tekintenünk, hanem szavahihetőnek is, mert azokat a helyszínen szerezte, mint külföldi egy velencei származású magyar király érdemeit jegyezte fel, annak pontos közlésére bizonyára súlyt helyezett. Ha a budai prépostság alapításának idejére vonatkozó fenti adatokat összevetjük azokkal, amelyeket az előbbi fejezetben a bányai egyházzal kapcsolatban elmondottunk, a következőket állapíthatjuk meg : A bányai egyház alapítása valószínűleg megelőzhette a própostságét, ugyanis nehezen képzelhető el, hogy a prépostság alapítása után a megyéspüspök Óbudán, a királyi egyház joghatósága területén még egy plébániát létesíthessen ; valószínűbb, hogy a bányai plébánia a prépostságot pár évtizeddel megelőzte, ós egyháza területén szerzett jogai már olyan gyökeret vertek, amelyeket a prépostságot alapító királynak is figyelembe kellett vennie. Erre mutat a város közvetlen szomszédságában levő Kovácsinak a bányai plébániához való tartozása is, ami egyházigazgatási és territoriális szervezés szemszögéből nézve, különösen egy kiváltságos egyházi intézmény esetében, magán hordja a kényszermegoldás bélyegét. A jelek inkább arra mutatnak, hogy Óbudának a prépostság alapítását megelőzően, valószínűleg a bányai plébániával egyidőben alapított önálló plébániája volt. II. Endrének 1212. évi okleveléből a prépostságnakvisszaszolgáltatandó jogai és területei felsorolásánál „terre, in qua tarn ecclesia, quam villa Budensis est posita"ról értesülünk.

78 Mivel itt Óbuda egész területére kiterjedő földesúri jogkörnek egyházi tulajdonba való visszaállításáról van szó, amely területen a világi kézen levő földek mellett még külön egyházi föld is volt, arra kell gondolnunk, hogy az említett egyházi föld a plébániát megillető két mansio lehetett. Királyi alapítású prépostságoknál ugyanis a javadalmazás egy vagy több falu földesúri jogkörének adományozására terjedt ki, mint ahogy az I. István által alapított fehérvári própost66