Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98
JANKOVICH MIKLÓS BUDA-KÖRNYÉK PLÉBÁNIÁINAK KÖZÉPKORI KIALAKULÁSA ÉS A KIRÁLYI KÁPOLNÁK INTÉZMÉNYE Tanulmányunk bevezető része az Árpád-korra vonatkozóan kimutatható és tárgykörünket érintő egyházszervezeti viszonyokról kíván áttekintést nyújtani. Egy korszaknak, amelyben a mindennapi élet jelentéktelennek tűnő területeit is az egyházi befolyás szövi át, egyetemes történeti problémáit az egyházi viszonyok ismerete nélkül alig oldhatjuk meg. Sajnálatos tény, hogy a magyar egyháztörténet a múlt történetírásának egyik legelhanyagoltabb területe, az idevonatkozó irodalom túlnyomórészben elavult és nem üti meg a korunk történettudománya által szabott követelmények mórtékét. Az alább elmondandókkal az e téren mutatkozó hiányokat igyekszünk pótolni. Buda-környék plébániái középkori kialakulásának története önmagában fővárosunk múltjának egy kevésbé jelentősnek tekinthető részletkérdése, a város történeti és topográfiai problémáinak az itteni egyházak joghatósági viszonyai szemszögéből történt vizsgálata azonban — mint látni fogjuk — olyan adatokat tár elénk, amelyek a város múltjának alapvető kérdéseit érintik. Fővárosunk Duna jobb parti része a székesfehérvári püspökség XVIII. században történt megalapításáig a veszprémi püspökség joghatósági területe volt. István király 1002-ben kelt alapítólevele a veszprémi püspökség körzetébe sorolja Veszprém, Fehérvár, Colon és Wyssegrad megyéket (civitates), ezzel Visegrád, vagyis Pilis megye budai részének is egyházi főpásztora a veszprémi püspök lett. Az újonnan felállított egyházmegyében meginduló szervezést István király törvényei szabják meg : „Tíz falu építsen egy templomot, melyet két mansióval, két szolgával (mansipiis), egy lóval, hat ökörrel, két tehénnel és 34 birkával kell ellátnia. A ruhákat a király adja, könyveket és papot pedig a püspök." 1 Az egyházszervezés tehát a falusi plébániák hálózatának kiépítésével indul meg, a tíz falunként építendő templom rendszere biztosítja kezdetben az ország lakott részein az egyenletes megosztást. Az egyházmegyék plébániáinak további kiépítése a kereszténység térhódításának és a rendelkezésre álló anyagiak arányában a megyéspüspök irányítása mellett megy végbe, ennek lefolyásáról azonban a fennmaradt kevésszámú forrásanyag már nem nyújt áttekinthető képet. Ha figyelembe vesszük, hogy a kereszténységnek a pogányság feletti végleges győzelmét az 1061. évi pogánylázadás leverése pecsételi meg, valószínűnek látszik, hogy az egyházszervezós I. László uralkodása idején éri el azt a szintet, amely az egyházmegyék szervezetének végleges kialakulását eredményezte. Az alsófokú egyházak kialakulását azonban a XI. és XII. században egy másik tényező is befolyásolj Élj GZ CIZ jy ecclesia propria" vagy az „Eigenkirche" intézménye, amikor is az intézmény telkének tulajdonosa, leggyakrabban földesura, a megyéspüspöki befolyástól függetlenül létesíti és tartja fenn saját tulajdonát képező egyházát. Amikor tehát Buda-környék plébániái keletkezésének kérdésével kívánunk foglalkozni, elsősorban tisztáznunk kell ennek a két tényezőnek, a püspöki és a földesúri befolyásnak az alsófokú egyházi intézmények kialakulásánál érvényesülő szerepót. Az egyházi befolyás, mint mondottuk, a veszprémi püspök joghatóságából adódott, annak érdekében tehát, hogy a világi vonatkozású hatóerőket is figyelembe vehessük, meg kell vizsgálnunk, hogy ki volt a püspökség alapítása idején, valamint az azt követő időkben ennek a területnek földesura. Anonymus híradása szerint a Duna jobb partján Óbudától Százhalomig ós Diódig a honfoglalás után Kund fia, Kurszán birtoka volt. 2 Györffy György Árpád fejedelemtársának, Kurszánnak történeti szerepe tisztázásánál mutat rá az Árpád-nemzetség óbudai birtokfoglalására. 3 De 57
