Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402
16. kép. Az TJri utca 31. sz. másodikemeleti, déli 17. kép. A másodikemeleti, déli irányból számiirányból számított harmadik középkori ablakának tott harmadik középkori ablak könyöklőkövén északi kávakő maradványa levő középosztósudár elhelyező jel (14, 17. kép) a súlyvonalat, illetőleg a középosztósudár tengelyét tűzte ki. A típus- és profilazonosság 19 nyomán felismert analógia-család (14. kép) ép példányai itt is lehetővé tették az autentikus rekonstrukciót (14, 19. kép). A déli szélső — ötödik — ablak maradványai teljesen megsemmisültek, ezért ennek helyét csak a másik négy ablak ritmusából lehetett kikövetkeztetni. Keletkezésükkel kapcsolatban el kellett vetni azt a felmerült hipotézist, amely szerint az elsőemeleti ablakoknál később, egy utólagos emeletráépítés során 20 kerülhettek a második emeletre. Ugyanis az első- ós másodikemeleti falrészek között semmiféle vízszintes falelválásnak nem volt nyoma, sőt a másodikemeleti középső ablak két oldalára felnyúlt az első em életről az a két vegyesfalpillér is, amely középkori téglából, édesvízi kemény mészkő töredék darabokból ós zöldesszürke andezit-tufa kőanyagból állt. Ez a vegyesfalazat az elsőemeleti ablakkeretkőmaradványokkal egyidőben, a XV. század derekán keletkezett. Végül a földszint közepén álló és a romantikus stílusú átalakításoktól (18. kép) sokat szenvedett kapukeret (21. kép) csatlakozott még az impozáns hatású, művészi nyílás egyensúllyal felépített homlokzat (10. kép) összképéhez. Azonban ennek a dekadens formakapcsolású profilja már kiesik a XV. századi homlokzat formakószletóből, inkább a XVI. századi posztgótika hatását mutatja ; ezért valószínű, hogy itt az eredeti profil későközépkori, de autentikus átvésése maradt meg 21 (21. kép). Az így rekonstruált nagyszabású, egységes homlokzat első ízben 1500 körül esett át jelentősebb átalakításon (11. kép). Az első emelet északi szélén levő, két vízszintes záradókú ikerablak helyébe szegmentíves záradékú, keretbe foglalt, ötnyílású kapcsoltablak épült. 22 E kapcsoltablaknak a vízszintes záradókú ikerablakoknál későbbi építését elsősorban az bizonyította, hogy külső, függőleges fülkekerete az említett, XV. század derekáról való vegyesfalból volt kifaragva. Jellegzetes reneszánszkori rózsaszínű habarccsal 23 falazott szegmens hevederíve, mindkét vállnál a boltvállfalazás technikájával ellenkezően, apró törmeléktóglákkal volt hozzáfalazva az előbbi pillérekhez és csak a sarkok kifalazása után vette fel a teljes szélességót. 25 Gerevich : Budapest régiségei 385
