Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

61. kép. Úri utca 40. sz. Kutatóárok a kapualj középső lie vederívének északi tövében ; a sima, egyenes alapozáson eredeti hevederkiképzésnek nyoma si ries 60. kép. "Úri utca 40, sz. A kapualj északi oldalán levő ülőfülke és hevederív találkozási pontja féle rajzokon még szereplő ülőpadjait eltüntették s a lábazatokat a kapualj szintjóig folytatták. Az átalakítás mértékét mutatja, hogy az ülőpadok eredeti helyének nyomait csak egyetlen helyen találjuk meg. A középső hevederívet a vállak alatt utólag képezték ki. A hevederív tövében megástuk a kapualjat, az ív levezetése alatt semmiféle kiugrás nem volt (61. kép), holott, ha az ívet eredetileg is a maihoz hasonlóan képezték volna ki, annak nyoma az alapfalon kiugró alapozás formájában jelentkezett volna. Az ívek függőleges szakaszainak későbbi voltát bizonyítja a déli oldalon talált másodlagosan befalazott hornyolt középkori faragvány is. Magának a hevederívnek a köveit is nagyrészt kicserélték, az indítás kis szakaszán látszik csak az eredeti kőmag. Sajnos a valódi, újrafaragott és csak részben javított részleteket sokszor nehéz megkülönböztetni egymástól, mert készítőik a különbségek eltüntetésére minden eszközt megragadtak. Sokszor a régi és új felületeket egyaránt műanyagokkal kenték be, utánozva rajtuk a kőfaragó szerszámok nyomait, s ezzel teljesen elmosták a határokat. E műanyagpótlások kikaparásával még inkább látható lett a faragott részletek toldozott-foltozott volta. A kapualj udvar felőli hevederívónél a pótlások eltávolítása után meglátszott, hogy az ív külső borítóköveit utólag rakták fel s a borítások alatt előtűntek a hiányok pótlására beillesztett újkori téglák. Maga a hevederív azonban eredetileg is létezett, mint ezt a kiásott komoly hevederív-alapozás is mutatja. A kapualj boltozása eredeti, kivéve a 3—4. boltszakaszban a háború alatt beomlott és újra kifoltozott középső részt. Az első két bordás boltszakaszban a süvegek anyaga kő, míg a bordátlan 3—4. szakaszon középkori tégla. Ez utóbbi boltozatok indításait utólag hozzákapcsolt téglákkal még jobban kihangsúlyozták. Az északi ülőfülke baloldali lábazatánál kutatóárkot nyitottunk a kapualj középkori szintjének megállapítására. Ebből úgy tűnik, hogy a kapualj eredeti szintje a kapuhoz közelebb eső oldalon alig néhány cm-rel lehetett a mai szint alatt, míg az udvar felőli hevederív lábazatánál mutatkozó nyomok a mai szintnél 25 cm-rel voltak mélyebben. így a középkori kapualj a mainál erősebben lejtett az udvar felé. Az épület udvari homlokzata előtt három ívből álló, s az emeleti folyosót tartó árkádsor áll. A középső ívet — a kapu középkori hevederéhez hasonlóan — kőből, a két oldalsót téglából építették. A felhasznált téglák s a másodlagosan felhasznált középkori kövek az ívek XVIII. századi eredetére engednek következtetni. Nagy Emese 354