Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

48. kép. Úri utca 36. sz. Fülkeosztó keresztmetszete A kutatást az udvar északi homlokzati falán kezdtük, ahol a mai házmesterlakás ajtajának nyugati oldalán három szabályosan egymás fölé rakott középkori kváderkő sarokarmírozást sejtetett. A kutatóárokban a mai szint felett mutatkozó kváderes sarok folytatásaként egészen a középkori udvarszintig (maitól 127 cm) nyúló nagyméretű kváderkő vet találtunk. Ettől nyugatra feltártuk a faragatlan kövekből rakott középkori fal folytatását is, amelyet az alapozásig ástunk ki. A betöltési anyag nagyrészben épülettörmelékes volt (kő és sok középkori téglatöredék). A mai szinttől 42 cm-re 6 cm-es, 80 cm-re pedig 8 cm vastag, erős összefüggő habarcsrétegre akadtunk. A felső habarcsréteg alatt 10 cm-re XVI. századi pénz feküdt. A kvádersarokkal szegélyezett E—D irányú falban (a mai lakásban) vakolt, csúcsíves fülke látható. Első feltevésünk, hogy kapualjjal, illetve kapu alatti ülőfülkóvel van dolgunk, megdőlt, mert a sarokkövektől keletre az ajtó túlsó oldalán nyitott kutatóárokban a feltételezett kapu nyomát sem találtuk, sőt az itt mutatkozó fal alapjaiban sem középkori. Ezenkívül ellene mond a kapualjnak az is, hogy a kváderes sarok vonalában az emeleti barokk falon egészen a tetőig futó éles falelválás látható. Tehát a feltárt kváderes sarok minden bizonnyal sarokarmírozás. Ettől nyugatra ugyancsak megtaláltuk a középkori szintet és a fal alapozását. A mai szint alatt 135 cm-re előkerült a középkori kavicsos habarcsos nívó, alatta agyagban négy téglasor középkori féltóglákból, majd ópülettörmelékes, habarcsos betöltés. A fal alapozása a mai udvarszinttől 190 cm mélységben kezdődik. A feltárás során nagy mennyiségű középkori cseréptöredék került felszínre. Korhatározó leletek közvetlenül a középkori nívó alól előkerült XIV. századi fehér alapon vörös festésű cseréptöredékek. A mai szint alatt 75 cm-re XVI. századi pénzt találtunk. A feltárt középkori szinttől nyugatra a felmenő középkori falban in situ középkori ablakkeret részlete ós egyenes záradókú szemöldökkövének töredéke mutatkozott. Ettől ismét nyugati irányba haladva az alaprajzon (50. kép) és a homlokzaton egyaránt élesen mutatkozó törésvonalban középkori kváderes sarokarmírozás került elő a mai ajtónyílás magasságáig. Felette az emeleten megtaláltuk a folytatást is a függőfolyosó szintjétől 346 cm magasságig (52. kép). Az armírozott saroknak megfelelő E—D irányú falat is megtaláltuk az emeleti szobában. A földszinten a sarokarmírozást követtük az udvarszinttől 167 cm mélységig. 120 cm mélységben előkerült a középkori kavicsos téglaporos középkori udvarszint. A nívó vastagsága 6—10 cm. A szint egy részét másodlagosan felhasznált középkori párkánykő teteje alkotta. A kő feltehetőleg a XIII. század végéről, XIV. század elejéről származik. A feltárt középkori nívó, a középkori épület udvarszintje mindhárom helyen (a keleti sarokarmírozásnál, a nyugati sarokarmírozásnál és a kettő között nyitott kutatóárokban) azonos mélységben jelentkezett. Az udvar délkeleti végében 1944-ig földszintes dongaboltozatos helyiség állott. Ma már csak déli és keleti fala létezik, valamint a nyugati és északi fal csonkja. A vakolat leverése nyomán kitűnt, hogy a déli fal kisebb barokk javításoktól eltekintve középkori. A falhoz tartozó padlószint 165 cm mélységben került elő. A barokk dongaboltozat alatt középkori téglákból rakott boltozat maradványa látszik. Ezt átvágja egy annál későbbi, de kétségkívül középkori nyílás, amelynek magassága 216 cm ós záróköve a barokk donga fölött helyezkedik el. A nyílást 4 cm vastag középkori téglák szegélyezik. Elfalazása bizonyára akkor törtónt, amikor a barokk dongát építették. A barokk donga fölött a szomszédos ház (Úri utca 35. sz.) idenyíló ablakának újabb kőkerete mellett a középkori falban in situ bordaindítás rótegkövei maradtak fenn (51. kép). 343 49. kép. Űri utca 36. sz. A feltöltött kapualj barokk-kori szintje