Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

az óbudai egyetem rektorának birtokában látjuk a házat egy 1425. évi oklevél szerint. 1461-ben Steinpach Erhard ós 1506-ban Kotthe Ferenc nevét találjuk megemlítve az oklevelekben. A Zaiger adatai szerint („Hat noch ein Theill mauern, gewölber und Keller") — amit a kutatások is igazoltak — a középkori lakóház majdnem teljes egészében elpusztul. A romos ház újjáépítése a XVÍII. század elejére tehető. A homlokzat kutatásánál a földszinti jobboldali ablaknál előjött a levésett barokk könyöklőpárkány részlete. Az emeleten újkori téglával elfalazott, a mai nyílásnál nagyobb ablakok, illetve ikerablakok tóglaelhárító íve került elő. Bertalan Vilmosné ŰRI UTCA 24. SZ. Zártsorú, körülépített udvaros, egyemeletes lakóház, egyszerű barokk homlokzattal. Az épület Űri utcai homlokzatának kutatása során aránylag kevés középkori részlet került elő. A kaputól délre eső földszinti szakaszon megtaláltuk a Haüynál is jelzett déli telekhatárra utaló falvarratot, a 22. sz. épület jelenlegi határától északra 0,80 m távolságban. A 22. sz. ház sarokkiképzése armírozott, de eléggé durván faragott kövekből épült. A falvarrat az emelet magasságáig tart, bizonyítva ezzel, hogy mindkét épület eredetileg földszintes volt. A kapu bal keretköve mellett került még elő egy kis középkori falszakasz, amely zúzottkő és tégla keverékéből épült. A fal síkja e helyen a mai utcavonaltól kissé beljebb húzódik. A földszintnek ezen a részén a barokkban ikerablak lehetett, mert erre utaló nagy fesztávolságú kétszeres tégla teherhárító ívét találtuk a jelenlegi ablakok fölött. Az emeleten a kaputól balra, a második és harmadik ablak között középkori, egyenes záródású ablak kőkeretének jobb kávaköve és könyöklőpárkányának csonkja került elő. Ez részben a háborús vakolatsérülés következtében már látható volt. Az elszedett keret homokkőből készült. Az emeletnek ezen a szakaszán több kisebb darabon kerültek elő középkori falrészletek. A telekhatárt jelző falvarrat földszinti végződésének vonalában az emeleti rész fala kissé előreugrik és vakolata XVII. századra utaló rózsaszín festésű. Az emeleti homlokzatnak ez a kis előreugrása is utólagos építésre vall. Az eddig elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy az Űri utca 24. sz. ház a XIV. században épült földszintes lakóház volt, amelyre a XV. század folyamán egy emeletet húztak. A feltárás során előkerült gótikus ablakkeret köve is ebből az időből való. Gerő Győző ŰRI UTCA 29. SZ. A mai Űri utca 29. sz. épület a középkorban két házból állott. Az északi, keskenyebb részt Haüy 1687. évi térképe 78-as, a déli felét 79-es számmal jelzi. A kutatások folyamán a két középkori épület közül a keskenyebb északi, tehát a XVII. században 79-es számmal jelzett épület maradványaira bukkantunk rá. A kapualjtól balra levő földszinti ablak két oldala mellett a vakolat alól középkori nyíláskeret puha mészkőből faragott két oldalsó kávaköve tűnt elő (37. kép). A keretkövek ólszedósesek, a rézsűk a homloksíkra 45°-os szöggel háromszöges átmenettel metsződnek a derékszögű lábazatra. A metszésnek ilyen formája arra mutat, hogy az ablakkeret körül rézsűs volt. Mint a kutatások folyamán kiderült, a leírt ablak a Haüy-térképen 78-as számmal jelölt ház tartozéka, az épület eredeti sarokarmírozását a mai ház homlokzati törésvonala jelezte. A ház végének megfelelő sarokarmírozást a mai kapualj bal oldala mellett találtuk meg (37. kép). A sarokarmírozás nagyméretű hosszúkás kváderkövekből áll. A kváderkövek élei nem derékszögűek, hanem 2,75 m magasságig 45°-kal, felül hegyesebb szögben rózsűsek. Az alsó, 45°-ban rézselt sarokkövek mellett egyhelyütt keleti irányba áttörtük a mai kapualj bal oldalán a falat, és azt tapasztaltuk, hogy a kváderkövek benyúlnak a mai kapualj északi falába. A kapualjban húzott K—Ny irányú kutatóárokban a feltárt kváderek homloksíkjától 2,80 cm-re megtaláltuk a Haüy-térképen 79-es számmal jelzett ház homlokzatának alapfal-részletét. A fal iránya , íií'í