Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

dongát es a régi kövekből némi téglapótlással boltfiókot hoztak létre. A széles kapubejáratot valószínűleg a XIX. században elfalazták és keskeny folyosóval helyettesítették. A ház XIX. századi állapotára nézve Arányi 1877. évi leírása ad útmutatást. „Dacára, hogy ezen kisded ház (nem lévén kapuja) dongaboltozatú kapualjjal nem bír, mégis legalább a XVI. századból való, mertl. a szomszéd alagútszeríí boltozatba, melyet a budaiak régen Schwirbogennak neveztek, három ódon ablakocska val nyílik. 2. Ma szokott terjedelmű utcai ablakai 40 óv előtt alig voltak 4 lábnyi magasak és kívülről otromba fatáblákkal csukódtak, mintáz ódon némethoni házak. Az udvar belsejében még bántatlan hagyattak a 3% láb magas ablakok." Arányi leírása az ódon, otromba fatáblás ablakokról azt sejteti, hogy az Úri utcai homlokzat földszinti középkori ablakaihoz az 1800 körüli időkig nem nyúltak hozzá. Ugyanis a leírás feltűnően illik a kutatások folyamán feltárt földszinti boltablakra, amely valóban alacsony, nyomott arányú és amelyen az egykori fatáblák elhelyezési hornya ma is látható. Az 1945 utáni újjáépítés során a Balta közi széles kapualjat helyreállították és a földszinti, XVIII. században épült keleti udvari szárnyat lebontották. F. Tóth Rózsa ÚRI UTCA 18. SZ. A mai épület helyén középkori lakóház állott, amelyről az 1696. évi Zaiger über die Vöstung azt mondja, hogy a töröktől való visszafoglalás után „részben még jó falai, boltozatai ós pincéje van". A XVIII. század elején újjáépített házon a század folyamán több ízben végeztek alakításokat. Az 1912-ben bekövetkezett nagyobb arányú átépítéskor egyesítették a 20. sz. házzal, 1939-ben hivatali épületté alakították át. 1944—45-ben, a háború folyamán nagymértékben megsérült. Az 1957 szeptemberében végzett homlokzatkutatások folyamán a földszinti szakaszról teljesen levertük a vakolatot. Az így előbukkant falsík semmiféle középkori jelleget nem mutatott. A felület összeolvadt az Úri utca 20. sz. ház homlokzatával. A két ház közötti eredeti határvonal megkeresésére megbontottuk a mai falsíkot. A legfelső kőréteg leválasztása után előkerült a két épület közötti határvonal a középkori sarokarmírozásnak és néhány csatlakozó kőnek a maradványával. A homlokzat további részein a külső falsík ós a belső falmag egységesnek mutatkozott, ebből látszik, hogy a XVIII. század elején történt helyreállításkor a homlokzatot úgyszólván teljes egészében újjáépítették. A földszinti homlokzat többi részén nem találtunk további középkori részleteket. A vakolatleverés után a földszinti ablakok elhelyezésének megfelelően a kaputól balra két, tőle jobbra pedig egy elfalazott barokk tégláiv került elő. Ez arra vall, hogy az épület első újjáépítésekor a homlokzat földszintjét íves nyílású üzlethelyiségek foglalták el, s ezeket csak valamelyik későbbi, feltehetően szintén XVIII., vagy esetleg XIX. századi átalakításkor falazták el. Az emeleten csak a jobb oldalon, kis keskeny szakaszon vertük le a vakolatot. A falrakás a földszint külső, újkori borításával volt egyidejű. Nagy Emese 329 31. kép. Úri utca 17. sz. A Balta köz északi oldala