Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

ülőpadját nem sikerült feltárni. Az említett ülőfülkesor maradványától nyugatra nagyméretű, négynyílású űlőfülkesor került felszínre a levert vakolat alól, amely az előbbi tégla ívsort elvágja (23. kép). A félköríves záródású kőkereteket egyszerű élszedés díszíti, amelynek megállítását a keret lábazatának töredékes volta miatt nem lehetett megállapítani. A második ülőfülke kőkeretének egy részét a kapualj és lépcsőház válaszfala semmisíti meg. Hasonlóan hiányos a negyedik ülőfülke kőkeretének lábazata, amelyet a lépcső elhelyezésekor bontottak el. Az első fülke elfalazása az 1903. évi Hauszmann-féle átépítéskor történt. A fülke a legújabb időkig nyitva állhatott, ezt az újkori meszelés igazolja. A másik három fülke befalazása kisméretű kövekkel, vegyes középkori téglákkal valószínűleg még a XVI. században megtörtónt. Megtaláltuk a mai szint alatt néhány centiméterrel lejjebb a fülkék ülőpadjainak mészkőlap töredékeit. Az ülőpadok felszínétől számított 40 cm mélységben a középkori kapualj eredeti padlószintjének nyomára bukkantunk. A lépcsőházban a szint kutatásakor a jelenlegi padlónívótól 35 cm mélységben párnafák nyomára leltünk. Ezek szerint a XIX. század folyamán a kapualj deszkaburkolatú volt, A párnafák ugyanis viszonylag jó állapotban voltak s így egy-két századnál nem lehetnek régibbek. A kapualj északi falának kutatása során az onnan nyíló egyetlen bejárati ajtó bal oldalán egy nagyméretű szegmentíves záródású élszedóssel díszített ülőfülke kőkeretének rossz állapotban levő maradványára bukkantunk (24. kép). Előkerült az ülőpadka kis töredéke is, nem sokkal a mai szint alatt. Befalazása téglával történt, bizonyára az 1903-as Hauszmann-féle átalakításakor. Az akkor készült neogótikus ajtó építésekor semmisült meg a fülke ívének egy nagy része is. Az említett ülőfülke keretköve mellett a lépcsőház irányában nagyon rossz állapotban levő gótikus ajtókeretet találtunk „in situ". A keretkő belső oldalán élszedés mutatkozott, amelyen vörösbarna festés nyomai voltak megfigyelhetők. Az ajtónyílást itt is a kapualj és a lépcsőház válaszfala takarta el. A lépcsőházi részt is kibontottuk, ahol a kőkeret aránylag jó állapotban maradt meg. A XV. század elejeinek látszó ajtó egyenes záródású ós elszedett szemöldökkövót kissé ívelő, egy darabból faragott konzolok tartják. Nagy, valószínűleg profilált, másodlagosan felhasznált kövekkel és kevés téglával falazták el a.XVI. század elején. Küszöbkövét is megtaláltuk, a mostani szint alatt 80 cm-re. A kapualj középkori dongaboltozatát Hauszmann lebontja. Összegezve a kutatás eredményeit megállapíthatjuk, hogy az itt állott középkori lakóház a XIV. század végén épülhetett. Ebből az időből való a téglaíves ülőfülke maradványa. A XV. században kapualját átépítik és nagyméretű félköríves záródású ülőfülkesorral tagolják, északi falába pedig ajtónyílást vágnak. A Hauszmann-féle átépítés részben a kapualjat és az utcai földszinti homlokzat egy szakaszát hagyta érintetlenül. 24. kép. Úri utca 8. sz. A kapualj északi falán feltárt szegmentíves ülői ulke mai ad ván va Oerő Győző 324