Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372
barokk kőkeretes pincelejárót a középkorban is használták és ez teljesen szükségtelenné tette azt, hogy tőle néhány méterre a nyugati homlokzati falba még egy pincelejáratot vágjanak. A keleti homlokzati falon barokk árkádsor öt elfalazott árkádívét bontottuk ki. A két déli nagyméretű és félköríves, a három északi kisebb és kosárívű. A két középkori ház a Zaiger 1696. évi jegyzékében már egy házként szerepel. Végérvényesen egy házzá építésük a XVIII. század elején történt. Ekkor a két házat egységes barokk homlokzattal zárták le és így került majdnem a ház középtengelyébe a korábban épült középkori lakóház eredetileg a ház szólére épített kapualja. Az 1947-ben folytatott kutatás során a ház északi falán egy kisméretű, északra néző gótikus ablak keretrészletét tárták fel. (Közli : Gerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 20. kép 1. - Említve : Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1954,476.) Mivel az ablak külső oldala helyezkedik el a ház északi zárófalában, csak arra gondolhatunk, hogy eredetileg a szomszédos házhoz tartozott. Ugyanis az előkerült középkori részletek alapján felmerül annak lehetősége, hogy egy, ma már nem létező középkori sikátort tételezzünk fel a mai telek északi végében. Ilyen formában az 1947-ben előkerült gótikus ablak a sikátor beépítését megelőző korszak maradványa lenne úgy, hogy az ablak az általunk feltételezett keresztutca túlsó oldalán állott ház tartozéka, és csak a sikátor beépítése után került külső oldala a mai ház északi zárófalába. Olyképpen, mint ahogy az Űri utca 19. sz. ház emeleti lakásának falában a szomszédos ház akkor még átboltozatlan sikátorra (Balta köz) néző ablakát láthatjuk. Ugyanez vonatkozik a mai Országház utca 2. sz. ház déli falában látható délre néző középkori ablakokra is, amelyek ugyancsak a feltételezett sikátorra nézhettek. Sikátorra enged következtetni az is, hogy az udvar nyugati homlokzatán feltárt kváderes sarokarmírozáson túl semmiféle középkori falrészlet nem került elő. A sarokarmírozást tehát a középkori lakóház keresztutcát szegélyező északi lezárásának tekinthetjük. Természetesen ahhoz, hogy ezt, az Űri utcát a Szentháromság térrel összekötő középkori keresztutcát véglegesen felrajzolhassuk a Vár térképére, újabb alapos és részletes kutatásokra lesz szükség. Lócsy Erzsébet SZENTHÁROMSÁG UTCA 7. SZ. A Szentháromság utca 7. sz. ház (Ruszwurm-ház) a középkorban két épületből állott. A régebbi rész a mai kapualj jobb oldalán mutatkozó sarokarmírozásig terjed. A másik középkori lakóház a Ruszwurm-cukrászda helyiségeit foglalja magába. A ház nyugati, utcai oldalát képező középkori lakóház Haüy 1687. évi térképén a 84-es számot viseli. Ehhez az épülethez tartozott az impozáns ülőfülkékkel és ajtókeretekkel díszített kapualj és ugyanitt — részben az udvari homlokzaton — kerültek elő a legújabb kutatások alkalmával a középkori részletek. A mai ház utcai traktusának keleti oldalát alkotó, egykor 85. sz. házból középkori részletek nem kerültek elő. Egykori kapualja valószínűleg a Ruszwurm-cukrászda belső helyisége volt, a kapunyílás téglaboltöve a homlokzaton a nyugati ablak körül ma is látható. A továbbiakban a kutatások eredményeit az építéstörténet sorrendjében ismertetjük. A XIV. században épült, nyugati oldalon levő lakóház alaprajzát a Szentháromság utca felé néző pince alapfalai határozzák meg, amelyek északi irányban a kapualj végének vonaláig terjednek. A kutatások során itt is újabb középkori részletek kerültek elő. A pince négyszögletes terét a középtengelytől kissé keletre (pontosan a kapualj nyugati fala alatt) két pillér osztja meg. A pillérek középkori vállköveire ma barokk ívek támaszkodnak. Miután a vakolatot a vállkövek felett eltávolítottuk, impozáns csúcsívek indításait találtuk meg. A pillérek és a hozzátartozó ívek, a kapualj ülőfülkéihez hasonlóan, a XIV. század építészetére jellemzők (13. kép). A pince északi falában befalazva megvan az a középkori lejárat, amit barokk időben átalakított formában még nemrégen is használtak. A ház legrégebbi formájában valószínűleg földszintes volt. A legrégibb lakóház a leírt pince felett épült a XIV. században. Ebben az időben az udvari hosszú szárny még nem létezett. Amikor valamivel később (még a középkor folyamán) az udvari 316
