Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

ORSZÁGHÁZ UTCA 5. SZ. HÁZ FORTUNA KÖZ FELÖLI HOMLOKZATA A kutatások az Országház utca és a Fortuna köz sarkán álló egyemeletes lakóház Fortuna köz felőli homlokzatán folytak,, a gazdagon díszített, bár szintén sérült Országház utcai copf homlokzatra nem terjedtek ki. A mai épülettömb helyén a XV—

XVI. században két középkori lakóház állott. Az Országház utca felőli homlokzat északi felét a Haüy-fóle térkép 160, a déli felét 161. számmal jelöli, s a térkép mutatója szerint mindkét ház 30—30 láb (egyenként 9,48 m) hosszú. A Fortuna köz felőli oldalon ebben az időben nem volt bejárat. Ezen az oldalon a mai keleti házhatárnak megfelelő mélységben jelzi az igen keskeny ós hosszú épület végét. Az 1686. évi ostrom alkalmával mindkét ház megsérült. Az 1696. évi Zaiger über die Vöstung adatai szerint az akkoriban 137. számot viselő északi háznak ,,van még valami régi fala és beomlott pincéje", a déli, 138. számúnak pedig „még jó falai és pincéje" van. (A kutatások során ez utóbbi épület déli homlokzatát vizsgáltuk.) 1728-ban az időközben feltehetően egyesített két ház új birtokos tulajdonába került, valószínűleg ez után történt a copf stílusú újjáépítés. A XIX. század folyamán nagyobb arányú változtatás nyomaira nem akadtunk. 1933ban Szepesi Sándor tervei szerint átépítik belsejét s megnyitják az addig zárt Fortuna köz felőli homlokzat kis kapuját. 1944—45-ben az épület erősen megsérült, ekkor került elő a lehullott vakolat alól a Fortuna közi homlokzat bal oldalán a középkori épület armírozott és vörös kváderfestéses sarka. Mint említettük, kutatásokat az Országház utcai homlokzaton nem folytattunk az ott részben megmaradt gazdag copf díszítés miatt. A felület kopott részleteit vizsgálva úgy tűnt, hogy a jobboldali (tehát a Fortuna köz felé eső) sarkon látható nyomoktól eltekintve középkori részletek a homlokzatban nincsenek. A Fortuna köz felőli oldalon a vakolat alól előkerültek az előbbiekben már említett középkori vörös kváderfestós további nyomai. A homlokzaton a vakolat, ill. a burkoló téglák eltávolítása után a balról számított 3. ós 4. ablak között XV. századi, rózsűs sarokátmenettel kiképzett, ólszedéses ablakkeret jobb oldala került elő (1. kép), pontosan azon a részen, ahol a ház homlokzatvonala megtörik, tehát olyan helyen, ahol ablakkeret helyett inkább falelválást vártunk volna. Ennek ellenére az ablak alatt megástuk a ház alapozását, hátha, mielőtt a XV. században az ablak odakerült, két, később egyesített épület volt itt. Az alapozásnál azonban teljesen összefüggő, egységes alapfalat találtunk. Ami a fennálló falak korát illeti : a kutatások azt mutatják, hogy a homlokzat hetedik ablaktengelyében levő újkori bejárattól balra, az Országház utca felé eső szakaszon legnagyobbrészt megmaradt a középkori falmag, ha sok helyütt pótolták és kifoltozták is. Az emeleten a harmadik földszinti ablak vonaláig összefüggő, sem középkori, sem újkori falnyílástól meg nem szakított középkori falat találunk. Ettől jobbra, ahol az emeletet már újkori ablakokkal törték át, sok az új téglaráópítós, foltozás. így a középkori falmag csak a kis bejárat fölött mutatható ki nyomokban, de az is lehetséges, hogy itt már csak másodlagosan felhasznált középkori építőanyaggal állunk szemben. A kis bejárattól jobbra eső szakaszon csak a földszinten húztunk szélesebb kutatócsíkot, amelyből kiderült, hogy a tégla ós kő keverékéből épített fal teljes egészében újkori, középkori részletek nem kerülhettek elő, így a burkolat teljes lebontására nem is került sor. N F •> 1. kép. Országház utca 5. sz. Középkori ablakkeret (Ilosfai J. rekonstrukciója) 304