Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

ablaknak a mai kapualjra néző oldalát, bólletében pedig falifülkót alakítottak ki. A falifülke meg­szüntetése valószínűleg a XVII. század végén történhetett. E feltételezésünket a falazás módja és anyaga is alátámasztja. A barokk-kori elfalazások anyagában gyakori a vályog-, valamint a sárba rakott kő- és téglatörmelék. Haüy térképén jelzett két középkori lakóház közös telek határát jelentő válaszfal a jelenlegi kapualj déli fala helyén keresendő. Bár a kapualj e falának cScJk egy része középkori eredetű,, mégis feltételezhetjük, hogy az a déli, 10. sz. épület határfala volt. A két ház telekhatárai a középkor folyamán több ízben is változhattak. Egy ilyen változást jelezne az említett ablaknak a XVI. század elején törtónt elfalazása is. Az említett fal többi szakasza részben a Ceresola-féle átépítésből, részben — elsősorban a nyugati szakasz — az újabb­kori hozzáépítésből származik. A falba vágott és a Ray-féle átépítésből származó ablakok egyiké­nek építésekor a már említett középkori ablaknyílás jobb felét teljes egészében megsemmisítették. A jelenlegi kapu ívének a Zichy-címert ábrázoló záróköve valószínűleg a XIX. századi átépítés emléke lehet annak ellenére, ho_,y előlapján az 1719-es évszám olvasható. A kutatás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a mai épület helyén a Haüynál is fel­tüntetett két középkori ház állott, amelynek közös telekhatára a jelenlegi kapualj déli fala volt. Az északi traktus helyén állott középkori épület földszintjón a középkorban üzlet volt. Gerő Győző FORTUNA UTCA 12. SZ. Zártsorú, egyemeletes, oromfalával a Fortuna utcára néző lakóépület. A második világháború folyamán súlyos sérüléseket szenvedett, amelyeknek során az emelet egy része, a tető pedig teljesen elpusztult. Homlokzatának vakolata teljesen lehullott, s alóla középkori fal maradványok és építészeti részletek kerültek napvilágra. A ház déli határát alkotó falsarok szépen megmunkált kváderkövekből készült. A mai utcanívótól 0,63 m magasságban kezdődő sarokarmírozás első kváderén élszedés megállítását látjuk. Az elszedett sarokarmírozás emeletmagasságig tart, ahol egy profilálatlan tégla ós fölötte egy övpárkány maradványai alkotják az átmenetet az emelet homokkőből készült sarokkikép­zéséhez. Az épület északi oldalának armírozása elpusztult, csupán a mellette álló 14. sz. házzal történt összeépítés során keletkezett varrat jelzi egykori helyét. Egyetlen földszinti, középkori ablak egyenes záródású keretkövének maradványa is előkerült. A két darabból álló baloldali kávakő, valamint a könyök és párkány saroktöredóke egyszerű élszedéssel díszített, amely körbefut. A kapu ós az említett ablakmaradványok között középkori keskeny téglákból épített ív nyomát találtuk. Eredetileg az utcáról nyíló pincelejárat lehetett, amelyet később pinceablakká szűkítettek. A homlokzat földszinti részének közepe táján ma is álló középkori falszakaszon bekarcolt XVI. század elejei kváderezés nyomai kerültek elő. Hozzá hasonló módon készült kváderezés nyomait találjuk a Vár középkori házainak nagy részén. Kapuja félköríves záródású, amelynek kávakövei lekerekített profilú kerékvetőkön nyugszanak. Kerete profilálatlan kőhasábokból ós ívekből áll, felületén jellegzetes török fogas­vésős megmunkálás nyomaival. Az ív kőkerete a zárókőtől jobbra hiányzik, helyét középkori kisméretű téglákkal pótolták. Jobboldali kerókvető köve másodlagosan felhasznált középkori ólszedésű darab, amelyet elhelyezésekor részben átfaragtak. A kapu törökkori keretköve fölött barokk téglákból épült teherhárító ívet találtunk. Az eredeti homlokzat falában több másodlagosan falazókőnek felhasznált barokk ablak­keret kőtöredékét találtuk, amelyek talán a XVIII. századi ablaknyílások keretkövei lehettek. Összefoglalva a kutatás eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a mai Fortuna utca 12. sz. a XV. század folyamán épülhetett, földszintjén egyetlen, egyenes záródású ólszedéses ablakkal. Kapujának profilálatlan kőkerete talán a középkori kapu köveinek felhasználásával készült török munka. Gerő Győző 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom