Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: Kutatások a budaszentlőrinci pálos kolostor területén 291-300

8. kép. A külső apszis északi oldalfala a sokszögű építmény alapozásában ellenben kifalazták a sokszögű építmény alapozásakor. E kifalazásban megtaláltuk másodlagosan befalazva az egyik, időközben lebontott vagy átalakított épület XIV. századinak tűnő bordaindítását (7. kép). Az apszisokat kb. a diadalívnek megfelelő magasságban vágja el a sokszögű építménytől nyugatra eső, támpilléres fal, amelyben, a jelek szerint, kisebb kutatások árán egy elkövetkező ásatás alkalmával rábukkanhatunk a diadalív nyomaira is. Pillanatnyilag, sajnos,^ sem ennek alaposabb átvizsgálására, sem pedig a további nyugati irányú összefüggések feltárására nem volt lehetőségünk, de épp. mivel a szóban forgó csatlakozó területen soha semmiféle korábbi kutatás nem folyt, remélhetjük, hogy a további összefüggéseket megvilágító falak jó korhatározó leletanyag kíséretében kerülnek majd elő. Ami az előbbiekben említett, különböző korú falak és a hozzájuk tartozó szintek egymáshoz való viszonyát illeti : a két egymásba épített apszis padlószintjeit egyelőre nem ismerjük. A nagyobbik apszis belsejében az 1949. évi ásatásnál ugyan mutatkozott valamiféle habarcsos szint-szerű réteg, amelynek nyomai ma már alig-alig találhatóak meg, de ez a külső kis szentély eredeti padlószintje nem lehet, mert mélyebben fekszik a benne előkerült belső apszismaradvány felszínénél. A két apszisfal jelenlegi magassága azonos, így mind a külső apszis, mind pedig a sokszögű építmény belső, időközben elpusztult padlószintjének magasabban kellett ezeknél lennie. A sokszögű építményhez tartozó külső, durva, nagyköves szintalapozás nyomait találtuk meg az építmény in situ álló, faragott lábazati köve alatt, ott, ahol ez a hozzá csatlakozó nyugati, támpilléres fallal találkozik. Hasonló nagyköves szint mutatkozik e fal nyugati ojdalán is, egymagasságban a mai falfelülettel. Mindez arra mutat, hogy a sokszögű építmény emelésekor a nyugati fal mai felszíne egybeesett az akkori szinttel s a sokszögű építmény a minden valószínűség szerint itt lévő bejáraton keresztül volt megközelíthető. Összefoglalva az előbbiekben elmondottakat, látjuk, hogy e kis területen minimálisan négy különféle építési periódus mutatkozott : 1. a belső kis apszis, 2. a külső kis apszis ; ezzel vagy egyidejű, vagy későbbi a sokszögű építmény belsejéből kiinduló egyenes fal, 3. csatorna, amely vagy 297