Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben 243-272
metett pincére következtetünk. A pince másik falát azonban egyelőre még nem találtuk meg. A falat déli irányban tovább kutatva, a dunai szárny lépcsőelőterét is feltártuk, de ez sem hozott eddig eredményt. A középső főfal mélyen alapozott részének, valamint a meglevő pince falaival való kapcsolatának tisztázása szintén további feladat. Szükség van még a pincefeljáró teljes feltárására is, mivel a feltételezett pince ÉK-i folytatása és a meglevő pincéhez való viszonya jelenleg ismeretlen. A cour d'honneur felőli és a vele szomszédos oromfal mögötti szobákban agyagba rakott, a jelenlegi alaprajztól részben eltérő falrendszert találtunk. E korai falrendszernek a mostani épület alól kifutó falai is további feltárást igényelnek. Az előkerült kísérő leletanyag : római figurális sírkőtöredék, gótikus ülőfülke töredék, középkori őrlőkő, ágyúgolyó töredék, zabla és kerámiaanyag a római kortól a XIX. századig. Cserey Éva A XV. leer. Őrjárat utca 1. sz. telkén kisebb csatornaárok ásással kapcsolatos leletmentés október 31-én egy XIII. századi ép fazekat (25. kép) hozott felszínre. A csatornaárok falában, a mai felszíntől 80 cm mélységben, az edény mellett észlelt égési nyomok és állati csontmaradványok alapján a környéken középkori telephelyet kell feltételeznünk. Gábori Miklós TÖRÖKKOR Az /. ker. Hadnagy utca 8—10. sz. alatt levő Rác (Imre) fürdőben az ott létesítendő új fürdő és szálloda tervezésével kapcsolatban július I. és 25. között előzetes kutatásokat végeztünk a török rész feltárása céljából. A munka folyamán előkerült a nyolcszögletű török medence terét fedő török kupola dobjának és a tetősisaknak jó állapotban levő részlete. A D-i ós Ny-i oldalon kifejtettük az eredeti ablaknyílások szamárhátíves záródásait. A ma meglevő török részhez tartozott épületszárny egyik falának maradványát is megtaláltuk. A kupola fölött emelkedő padlástér betöltésében török kúpcserép XVIII. századi kerámiával keveredett. A barokk ráépítésekből sok török és középkori tagozott követ váltottunk ki. A török homlokfalakban több gótikus profilú kőemlók fordult elő. A Hadnagy utcai főhomlokzaton a fürdő barokk-kori kapuját elég jó állapotban találtuk meg. A kezdeti kutatások a török rósz homlokzati képét illetően máris komoly eredményeket hoztak. A nagy medence fölött emelkedő kupola kiképzése eltér az eddigi ismert budai típusoktól. Nagyobb arányú kutatás esetén még újabb kiterjedt török maradványok várhatók. Gero Győző A II. ker. Fő utca 82—84. sz. A Király fürdőben az átépítéssel kapcsolatos munkák során május 23-tól június 30-ig leletmentő ásatást végeztünk. Munkánk kiterjedt a Lukács fürdő kertjétől a fürdőépületbe vezető csatorna vonalára is. A fürdő belső terében végzett vakolatleverés és ásatás eredményeképpen jórészt sikerült a törökkori épület alaprajzát tisztázni és teljes kiterjedését meghatározni. A nagykupola alatti térben napvilágra kerültek a két periódusú padlószintek. A török padozatot burkoló vörösmárvány lapok között két középkori sírkövet is felhasználtak. Az épületnek ebben a helyiségében megtaláltuk az összes törökkori beépített berendezés maradványait. A Ganz utcai szárny középső helyiségében a török falikutak helyét is meghatározhattuk. A XVIII. századi fürdőmedencék közül többet megtaláltunk a török medencétől E-ra és D-re fekvő szárnyban. A törökkori épület D-i traktusának Ny-i homlokfalán elfalazott török ablakok bukkantak elő. A kisleletek zöme XIX. századi kerámia volt. A csatornázási munkák kapcsán a Flórián-kápolna és a fürdőépület közötti részen, kisebb szakaszokban, a törökkori vízvezeték agyagcsöveinek in situ maradványait tártuk fel. Az itt előkerült római épület (vö. Kába Melinda római fejezetben közölt jelentésével) kutatásánál néhány török falmaradványra is bukkantunk. 266