Budapest Régiségei 19. (1959)
ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai ötvösség a XVIII. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 221-240
Körvonalai a rokokó stilusfelfogásnak megfelelően szeszélyesen hullámzóak, a trébelés a mester nagy mesterségbeli tudását árulja el, az öntött angyalfejek különösen a talpon a kehely lendületességét nagyban fokozzák, a rokokó díszítmények szinte kötetlen természetességei kapcsolódnak egymásba. SchätzlJ ózsef 1757-ben lett mesterré, 1763-ban céhmester, 1767-ben halt meg. 28 Pesten található művei közül eddig a budai Szt. Anna-templom kincstárában levő, a „Régi Buda ós Pest iparművészete" kiállításon bemutatott (Leírólajstrom. 4. sz.) kelyhe volt ismeretes. Ez a kehely azonban mesterjegye szerint Schwager János Mihály műve. Schätzlnek ezenkívül szakirodalmunkban három műve ismeretes. Két kelyhe a gyöngyösi volt ferences templom tulajdona, mindkettő 1760 körül készült. 29 Eddig ismert legszebb műve azonban a szegedi volt ferences templom tulajdonában levő, 1763-ban készült kelyhe. 30 A pesti volt ferences templom aranyozott ezüst ciboriumkelyhe és áldoztatókelyhe szakirodalmunkban eddig ismeretlen volt. A kehely D. évbetúje szerint 1765 és 1767 között készült. Jó arányú, sima barokk forma, talpa sokszorosan profilált (ez Schätzl műveire igen jellegzetes), hatosztatú. Nódusza is hatosztatú, vázaidomú, kupája sima. Talpperemén beütve Kőszeghy 474. sz. mesterjegye, a pesti hitelesítőbólyeg és D. évbetü. A díszes cibóriumkehely ugyancsak 1765—67-ben készült D. évbetűje szerint. Az aranyozott ezüst, trébelt kehely magas, hullámos, sokszorosan profilált talpon áll, három voluta tagolja, a voluták közötti osztásokban poncolt alapon rocaille-os díszítés. Baluszteridomú nódusz, kupakosara poncolt alapon trébelt, két rocaille és legyezőidommal körülvett rózsás dísszel. Profilált fedelének kiképzése a talpéval megegyezik, tetején latin kereszt. Peremén beütve Kőszeghy 474. sz. jegye, D. óvbetű és a pesti hitelesítőbólyeg. Ezek a művek Schätzl halála évében készültek és fent említett alkotásaival együtt a későbarokk jellegzetes, kvalitásos mesterének mutatják. Az 1769-től 1822-ig 31 működő, erlaui (Eger) születésű, 1777. február 22-én pesti polgárjogot nyert 32 Schwager János Mihálynak a budai Szt. Anna-templomban őrzött kelyhe a már idézett „Régi Buda és Pest iparművészete" c. kiállításon Schätzl műve gyanánt került bemutatásra. 33 A tűzaranyozott ezüstből trébelt kehely hullámos szélű, magas talpát rokokó kartusokban Krisztus életéből vett három jelenet (az ostorozás, a töviskoronázás, Jézus a Getsemanó kertben) díszíti. A kartusok között virágokkal és levelekkel borított voluták. Vázaidomú háromoldalú nóduszán szőlőfürt és rózsák. A talp díszítéseivel megegyező felépítésű kosarán három rokokó kartusban három jelenet Krisztus életéből (keresztvitel, Golgota és Krisztus feltámadása). Talpán beütve pesti hitelesítőbólyeg és Kőszeghy 482. sz. M. I. S. mesterjegye, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a fenti kelyhet nem a jelzett leírólajstromban mesterekónt feltüntetett Schätzl József, hanem Schwager János Mihály készítette, aki a tróbelésnek épp oly magasszínvonalú mestere volt, mint Schätzl. Az alakos trébelésben azonban Schätzllel ellentétben, aki eddig ismert műveinek felfogása szerint a fólalakban megoldott kompozíciók híve volt, Schwager a miniatúraszerű ábrázolási módot kedvelte. Kehelyfelépítésük is más ; Schwageré karcsúbb, elegánsabb, Schatzlé zömökebb, a kupa szélesebb, a kupa és talp szélességi aránya Schatzlnél 1 : 07, Schwagernól 1 : 05. Magassági arányuk : a kupa aránylik a kehely egész magasságához, Schatzlnél 1 : 3, Schwagernél 1 : 2,5 arányban.A kehely 1770 körül készülhetett. Schwager János Mihálynak szakirodalmunkban kevés alkotása ismeretes, egy egyszerűbb, de jó formaadású kelyhe 1776-ból a Nemzeti Múzeum tulajdonában, egy díszkanala az Iparművészeti Múzeumban ós a „Régi Buda és Pest iparművészete" c. kiállításon bemutatott 34 tóradísze, tóravértje jelenleg az Országos Zsidó Múzeum tulajdonában. A tóradísz hajóidomú, XIV. Lajos stílusú leveles, kagylós és fonatos díszítéssel, négy sor csengetyűvel, 1774 ós 1781 között készült, mint a hozzátartozó, négy«oszloppal és két gyümölcsfüzérrel díszített tóravért. Ezeken a műveken a rokokó díszítmónyékkel a copf díszítmények keverednek, de túlnyomó a rokokó jelleg. Eddig ismert legkiválóbb műve azonban a kiskundorozsmai r. k. templom aranyozott ezüst rokokó monstranciája. 35 A miniatúraszerűen finom trébelt jelenetek művószkezű ötvöse volt Reichenpfalter Simon, a XVIII. századi pest-budai ötvösök legkiválóbb képviselője. Mesterségbeli tudása szinte korlátlan, körplasztikában, lapos trébelésben egyaránt mester. Gazdag dekoratív fantáziájával 232
