Budapest Régiségei 19. (1959)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szentléleky Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek 167-203
időben a Rajna mellett még nem tartózkodhatott modellt készítő művész. A művészek csak Itáliában vagy Dól-Galliában készíthették eredeti modelljeiket. 88 Ez a tény, Fremersdorf szerint, megvilágítja a körülményes utat (I— IV.) az V. sz. pozitív mécsesig. Az Alpoktól északra fekvő provinciákban az I. század hetvenes éveitől a mécsestípusokban is nagy változás áll be. Az I. század végén megjelennek a firmamécsek és igen gyorsan elterjednek. Az elterjedés okát Fremersdorf abban látja, hogy a Nérót követő polgárháborúk alatt a Flaviusok uralmának megerősödéséig nagy harcok dúltak Itália északi területein és ekkor a régi mécseskószítő műhelyek tönkremehettek. A jórészt gipszből készített minták megsemmisültek. 89 Ugyanakkor megjegyzi Fremersdorf, hogy a firmamécsek előállítása, viszonyítva a relief mécsekhez, sokkal egyszerűbb, és túlhaladott már az a nagy berendezés, amely a reliefmécsek készítéséhez volt szükséges. 90 . A változás okaként több tényező szerepelhetett. Ezek között elsősorban az utóbb említett szempont jöhet számításba. A mécsek készítése fejlődésen megy keresztül. Ez megnyilvánul a mócseskészítés technikájában is. Ugyanakkor a készítők igyekeznek áruikat minél szélesebb körben terjeszteni/már csak azért is, mert a régebbi, díszes, drága mécsesek helyett az új mécsekből többet kellett készíteni és eladni ahhoz, hogy készítésük ugyanolyan, sőt még jövedelmezőbb legyen, mint a relief díszű mécseké. Ez az új nagy felvevő piac a provinciák számban is, igényben is rohamosan növekvő lakossága. 91 A szóleskörű kereslet visszahat és még jobban elősegíti a könnyebb, olcsóbb és gyorsabb készítési mód kialakulását. Az új kívánalmak érvényesüléséhez viszont a mécseskészítésnek is bizonyos fejlődésen kellett keresztülmennie. Ezért van nagy jelentősége a Fremersdorf által felismert ténynek, hogy az I. század végén az eljárás egyszerűsödött. Az eljárás egyszerűsödése még tovább kimutatható a pannóniai II. századi mócseskészítésben. A fejlődós jelentős lépése az új firma típusú mécs kialakulása. A mécsekről lekopnak azok a díszítések, amelyeknek nem voltak funkcionális feladataik. Egyetlen kiemelkedő tagozást a körbefutó perem jelent, viszont ennek is megvan a maga funkcionális feladata és arra szolgál, hogy az esetleg kiömlő olaj a mécses felületének minden részéről visszacsepegjen a csészébe. A technikai tökéletesedést szolgálja a fém mécsesekről átvett, a felfüggesztő karikát tartó dudor is. A korai és éles példányokon ezek a dudorok még átfúrtak. Visszafejlődés mutatkozik ezzel szemben a már ismertetett tények hatására a képesábrázolásokban és díszítőelemekben, bár a mécseskészítők megtalálják annak a módját, hogy a kényesebb és finomabb ízléseket is kielégítsék. Az általánosan elterjedt firmamécsekkel szemben éppen ezek a díszesebb, drágább példányok lesznek azok, amelyekben a helyi ipar újat alkothat. A firmamécs típust Pannónia már teljesen kialakultán kapta, és azon változtatni sem gazdasági, sem esztétikai okokból nem lett volna célszerű. A gázgyári fazekastelep és a macellum alatti műhely VIII. és IX. típusú mécsei is ilyen helyi fejlődésnek köszönhetik kialakulásukat. Ezeket a különlegességszámba menő mécseket a firmamécsek uralkodásának másfél évszázada alatt azokkal párhuzamosan készítik. További bizonyítók arra, hogy a megváltozott technikát elsősorban nem a háborús pusztítások okozták, hanem az, hogy az északi provinciákban ós Aquincum korai anyagában is előfordulnak a gladiátorsisak alakú mécsek. Ismertek és elterjedtek voltak ezek a formák Itáliában már a hatvanas évek polgárháborúit megelőzően is. 92 A polgárháborúk után nemcsak hogy nem szűnik meg ezeknek a mécseknek gyártása, hanem a csapatmozgások következtében még jobban elterjed, és így kerül Germániába, Britanniába ós Pannóniába is. A háborús időszak bármennyire is feldúlja Itáliát, nem lehet olyan széles hatással, hogy az egész birodalomban általánosan elterjedt relifmécsek készítő műhelyeit mind elpusztítsa. A század végén bekövetkező technikai újítás okozója — mint ahogy azt már említettük — az ésszerűbb és gyorsabb készítési mód felé való törekvés volt. Pannóniában és különösen Aquincumban a helyi mécseskészítós csak a II. század első éveiben indul meg, és ahogy azt a gladiátorsisak alakú mécsminta külső oldala mutatja (7. kép 2), nem követi Satrius mécseseinek az I.-től V.-ig tartó útját. 93 Midőn a mécseskészítés Pannóniában elterjed, a tömeggyártás legegyszerűbb módja a leformázás (11. kép). A II. század elején, ahogy ezt a gladiátorsisak alakú mócsnegatív mintája mutatja, finom, jól kiégetett agyagból készítik a negatívokat. Az eljárás egészen egyszerű. A leformázandó eredeti 189