Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: Újabb kőemlékek az aquincumi tábor és canabae területéről 145-156

Az első szó kiegészítése természetesen a „heres", örökös neve kiegészítésének lehetőségét sem zárja ki (pl. Iucundus, Verecundus stb.), de az sem lehetetlen, hogy itt a „secundus heres", vagyis másodörökös említésével állunk szemben.

35 A felső sorok hiányában sajnos megközelítő adatunk sincs a kő állítójának és az elhunytak nevére vonatkozóan. A szövegből csak az tűnik ki, hogy az örökös, aki az emléket készíttette a férj ós feleség részére, a férjnek katonatársa, contubernalisa volt. A „corpus" kifejezés feliratokon igen ritkán fordul elő, Pannóniában egy-két ókeresztény emlék kivételével alig ismerjük.

36 Minthogy sírkövünkön ez a kifejezés ókeresztény vonatkozásban nem képzelhető el, itt azzal a ritka esettel állhatunk szemben, amikor a „corpus" magára az emlékre vonatkozhatik.

37 9. Ugyancsak a téglagyár kéménybontásából szerzett az Aquincumi Múzeum egy alakos díszítésű sírkotöredóket.

38 Ezen barokkos keretelésű fülkében szembenálló nőalak látható, fejét balra fordítja. Felemelt jobbjában poharat tart, bal kezével korsót szorít magához. Egész testét sűrűn redőzött alsóruha borítja, ami alatt testvonalai szépen kirajzolódnak. Súlyával jobb lábára nehezedik, jobb csípője is ezt a testtartást hangsúlyozza. A pannóniai sírköveken az áldozati jelenetet részeire bontva aedicula falakon vagy szarkofágok előlapján a feliratos mező mindkét oldalán a II. század végétől alkalmazzák mind gyakrabban. Legutóbb Erdélyi G. állította össze az intercisai kőemlékek közzététele során az ide sorolható reliefeket.

39 Az összeállításból — amelyhez elsősorban aquincumi, intercisai és brigetiói darabok tartoznak — kitűnik: az újabban előkerült Bécsi úti dombormű annyiban tér el,hogy az alakot háromnegyed profilban ábrázolja, ezzel szemben az ismertetett pannóniai emlékeken mind szembe néznek az alakok. Ugyanilyen háromnegyed profilban egy noricumi síroltáron látható ifjút idézhetünk, aki kezével kancsót emel.

40 0. Masculinius Ianuarius és C Babinus Saturninus domborműve az aquincuminál díszesebb kivitelű. A fülke mellett dús növényi ornamentika látható, magának az ívesen záródó fülkének kereteiésót egy belső léctag kontúros megoldással hangsúlyozza. Ez a keretelósmód a noricumi kövekre jellemző, a pannóniai barokkos keretelésű fülkék egyszerűbb vonalvezetésével szemben. A. Schober C. Masculinius Ianuarius sírkövét a II. század végére datálta. Ezzel szemben az aquincumi nőalakos domborművön már maga a hajviselet elárulja, hogy a kő valamivel később, talán a III. század első harmadában készülhetett.

41 A középen elválasztott, simán hátrafésült frizura, amely a fület szabadon hagyja, s csak a tarkón van laza kontyba feltűzve, a Severus-dinasztia császárnőinek divatos hajviselete. Egyébként az Erdélyi G. által említett aquincumi egószalakos ábrázolások szintén mind a III. század elején készültek. Elsősorban katonaruhás alakok, amelyeken maga a viselet meghatározza a sírkövek készítésének idejét.

42 Az aquincumi csoporton belül Nagy T. különböző árnyalatokat figyelt meg

43 egy feliratnélküli óbudai szarkofág hasonló díszítésével kapcsolatban. Szerinte ezek az árnyalati különbségek közös műhelyben dolgozó kőfaragómesterek keze nyomán születhetettek. A csoporton belül a Bécsi úti dombormű az egyik legjobb darab. Erre vall az alak viszonylag arányos formáit érzékeltető finom ruharedőzés, különösen a jobb láb vonalánál. Igen sikerültnek mondható a rövidülésben megrajzolt bal kar és kéz kidolgozása is.

44 A kő leletkörülményei is valószínűvé teszik, hogy itt valóban egy műhely darabjaival számolhatunk. A másodlagosan beépített dombormű ugyanis a Victoria téglagyár területén került elő, s ez volt a lelőhelye az említett csoporthoz tartozó sírköveknek egészen kevés kivétellel. A gyár területén húzódott a III—

IV. században az aquincumi tábor legnagyobb temetője. 10. A Harrer Pál utca 34. sz. előtt csatornafektetós során egy háromalakos sírkő töredéke került elő.

45 Az alakos díszítésű felső kópmezőt, valamint az áldozati jelenettel kitöltött középmezőt pillérek határolják. A három alak — a szokásos ábrázolásmód szerint — jobbról balra haladva vállal kissé fedi egymást, mintha egymás mögött állnának.

46 A jobb szélen álló férfi paenulát visel, kezében irattekercset látunk.

47 A közbülső nőalak felső ruháját szóles öv fogja össze magasan a mell alatt. Jobb kezében guzsalyt, baljában orsót tart.

48 A bal szélen is nő áll, kezében almával, illetve sarlóval. A középmező kóptípusánál azt emelhetjük ki, hogy a szembenézetben ábrázolt szolgák egyike rövidre nyírt frizurát visel, a baloldali viszont csuklyaszerű sapkát hord. Az asztalon két patera közt szépformájú kantharosban gyümölcsöt halmoztak magasra.

49 150