Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 99-119

évi támadásban is. (Uo. 181. Vö. még : Pölnitz i. m. II. köt, 560.) 80 Th. Mayer, Der auswärtige Handel des Herzog­tums Österreichs im Mittelalter. Forschungen zur inneren Geschichte Österreichs. 6. füzet. Innsbruck 1909, 161—162. — Inkább úgy látszik, hogy a magyar kereskedők aktívabb szerepet játszottak Bécsben, mint a bécsiek Budán. Lásd alább. 81 Ennek fejében a kincstár Eperjes és Bártfa városok adóját köti le a két kereskedőnek. Iványi, Eperjes... 1093. sz. — Uő., Bártfa... II. köt. 4391, 4395. sz. 82 L. erre pl. a köv. adatokat : Iványi, Bártfa. . . II. köt. 4062 (1508), 4914. sz. (1520). — Iványi, Eperjes... 1093. sz. (1513), 1211. sz. (1518). Maidéi krakkói városi tanácsnok (1516 : Iványi, Eperjes. .. 1180. sz.), akinek érdekében a lengyel király is közben­jár. (1515: Iványi, Bártfa... II. köt. 4532. sz.) Valószínűleg azonos személy a szintén krakkói Spiss Mihállyal, mert 1515-ben más Mihály nevű krakkói kereskedőnek nem utalványoznak Bártfa és Eperjes adójából. (Zsigmond lengyel király levele : 1515 : Iványi, Bártfa. . . II. köt. 4539. sz.; Iványi, Eperjes. . . 1141. sz.) Ez a Spiss a lengyel király szerint társaival (cum eius sociis) nyújtott áruhitelt Ulászlónak. Néhány héttel ezután a levél után Bártfa kötelezvényt állít ki, hogy három éven át évente kétszer 150 forintot fizet Maidelnek. (Iványi, Bártfa. . . II. köt. 4545. sz.) Majd Ulászló nyugtatja a várost ennek az összegnek a megfizetéséről. (Uo. 4548. sz.) 1515-ben feleségének 300 forintot fizet ki a Fugger-cég. 1521-ben Frankfurt­ban tart ügynököt. (Pölnitz i. m. II. köt. 291, 473.) Maidéi tekintélyét mutatja az, hogy amikor 1525-ben II. Lajos lefoglalja a Fuggerek magyarországi vagyo­nát, Fugger Jakob többek között neki, a krakkói püspök sógorának is ír, hogy támogassa a céget a lengyel királynál. (Jansen i. m. 183.) 83 E. Fügedi, Kaschau, eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des 15. Jahrhunderts. Studia Slavica (1956) 209. 84 Vö.: Lederer i. m. 183—191. — Molnár i. m. 267. kk. 85 Fügedi Erik sajtó alatti tanulmánya Estei Hippolit érsek gazdálkodásáról a Századokban. 86 Vö.: Molnár i. m. 264. kk. 87 Ledereri. m. 187—188. old. pl. összehasonlítást közöl Zsigmond zálogosításaira. II. Ulászló idejére lásd pl.: Fógel J., II. Ulászló udvartartása 1490— 1516. Bp. 1913, 14. old., 5. jegyzet stb. 88 Mályusz i. m. 305 (Mesztegnyői és Szepesi János zágrábi püspök). 89 Dl. 19.436. 90 Kubinyi i. m. 45. old., 169. jegyzet. Később is jelentős szerepe van. 1504-ben a kereskedők közül neki, Antonio da Zuanénak és a Cottaknak fizetnek királyi utalványra a velencei segélyből. Lónyay Albert velencei követségei. Magyar Történelmi Tár. XXII. köt. 17. — Budai bíró is volt (1503 : Dl. 46636, 1504: Dl. 87.628). 91 Ludovici Tuberonis Commentariorum de tem­poribus suis. Schwandtner, Scriptores rerum Hunga­liearum. II. köt. Vienna 1746, 175. 92 A nedelcei és muraszombati harmincadok élére Pretzner Gáspárt helyezi. (Engel i. m. 18.) Zala megye dicatorának is kinevezi. (Uo. 34.) — A főuraknak a marhakereskedelemben! szerepére vonatkozólag lásd : Szabó i. m. 195—196. 93 Vö.: Kubinyi i. m. 28. Valószínűleg ő az az ifjabbik Kanczlyr és nem rokona, János, akinek kifizeti a kincstár a Bakócz által a királynak kölcsön ­zött 200 ft-ot 1494-ben és 1000 ft-ot 1495-ben. (Engel i. m. 99, 105.) 1496-ban Ernuszt János fő­lovászmesterrel közösen kölcsönöz 2000 ft-ot. (Eszter­gomi kpt. OL. C. 34. f. 2. No 29.) 1505-ben is az ő kezéhez fizetnek ki Bakócz érseknek járó pénzeket. Ekkor nobilis et circumspectusnak és az érsek sororiusá­nak és budai faktorának nevezik. (Esztergomi kpt. OL. C. 8. f. 6. No 17.) Az egri udvarral Hippolit püspöksége alatt is kapcsolatban maradt. (1507. május 7 : Modenái számadások.) 94 Működésére : Kubinyi i. m. 42. old., 122. jegyzet. A csőd: 1504. február 15. Esztergomi kpt. mit. Lad. 64. f. 2. No 4. 96 1521-ben Velencébe küldi. (Dl. 104405.) 1525. évi végrendeletében pedig azt írja róla, hogy „ex pecuniis nostris plus quam viginti milia fi. ex­posuit". Dl. 104441. 96 Kováts i. m. 35. kk. 97 Schulte i. m. I. köt. 475-476. L. még 80. jegyzet. 98 Pl. Hans Arnolth budai esküdt (Quell, z. G. d. St. Wien. II/3. köt. 5349—50. sz.) ugyan 1490-ben, Mátyás halála után rögtön eladja (uo.) az 1489-ben vett (uo. 5307. sz.) házát, azonban 1493-ban újra szerez egyet zálogjogon (uo. 5480. sz.). — Arnolth budai nagykereskedő, akinek szintén vannak nürn­bergi kapcsolatai. (Th. L. i. m. 79 ; 1518. április 17.) 1494-ben 80 ft értékű posztót ad el az udvarnak. (Engel i. m. 82.) A Losonczyak 3000 ft-tal tartoznak neki. (Erdődy cs. It. Galgóc Lad. 96. f. 29. No 12—13. Mályusz reg. a Vármúzeumban.) — Háztulajdonos Bécsben az udvarnak 10 000 ft-ot hitelező Fogel­waider Lénárt budai kereskedő is. (Kubinyi i. m 45. old., 166. jegyzet.) 99 1487 : Quell, z. G. d. St. Wien. II/3. köt. 5221. sz. — 1504: uo. H/4, köt. I. Hlbd. 5786. sz. 100 Mint 1493-ban Sunthaim Antal budai polgár Jörig Knol bécsi polgár személyében, aki elszámoláskor 78 ft-tal maradt adós gazdájának és ezért bécsi házát adja neki zálogba. Quell, z. G. d. St. Wien. II/3. köt. 5493. sz. 101 1486-ban a bécsi városi tanács (!) veronai szöveteket vásárol Puchler budai kereskedőtől. (Mayer i. m. 150.) Hans Puchler (Anzi Piller stb.) igen tehetős budai kereskedő. Szerepel az 1489-i modenai Hippolit-számadásokban is. Beatrix kamara­ispánja 1486-ban 90, 1491-ben 184, 1492-ben 984 dukátot fizet ki neki. (Berzeviczy i. m. 257, 261, 302.) Ernuszt Zsigmond kincstartótól 1494-ben nürn­bergi posztóért 124 ft-ot kap. (Engel i. m. 82.) 102 Vö.: Schulte i. m. I. köt. 472 ; III. köt. 450—451. i° 3 Szűcs i. m. 191. 10 4 Th. L. i. m. 77. 105 Szűcs i. m. 183. kk. 1542-ben is ez a helyzet : az egész behozatal 67,95%-a esik a kötött-szövött árukra. Ember i. m. 330. 114

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom