Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 99-119
Pesten is akart egy Geliegert létesíteni. — A. Schulte, Geschichte der Grossen Ravensburger Handelsgesellschaft 1380—1530. I. Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit. I. köt. Stuttgart — Berlin 1923, 97. Különben a bécsi Gelieger alá tartozott a cég magyarországi kereskedelme. Uo. 471. kk. 64 L. 53. jegyzet. 65 Müller i. h. Szatócskodás tilalmával kapcsolatban megjegyzi „Aber so ainer dess willn hat, findt man im alweg durch gut fraind es durchzubringen." 66 Pl. 1405. évi I. törvény 16. te. 1498 : 32. te. (Corpus Juris.) Külföldön is tiltották — éppen a monopóliumlehetőség miatt — a társulásokat, de eredmény nélkül. Lásd. pl.: Ehrenberg i. m. I. köt. 403. kk. 67 Vilmosra : Szádeczhy L., A Haller-grófok nemzetségkönyve. Turul (1886) 57. Ruprecht mint budai polgár 1483-ban : Pozsony város levéltára. 4885. Ruprecht állítólag budai bíró is volt. Itt nősült, feleségül vette az úgy látszik Bambergből származó Münzer Jánosnak a Mülstein-család egyik tagjától született leányát. (Szádeczhy i. h.) E két család Buda legtekintélyesebb patrícius családjához tartozott. Münzer városbíró is volt (a Mülsteinekre vonatkozólag lásd alább). Haller Buda egyik legelőkelőbb kereskedőjeként gyakran szerepel városi megbízásból kereskedői számadások felülvizsgálatánál. (1483 : Pozsony város levéltára. 4885. 1491 : 01. Ft. Kassa város levéltára. Schwartzenbach gy. 690.) Ruprecht halála után családja Budán maradt. Öt fia közül különösen kettő vált ki : János a későbbi alkincstartó (lásd alább) és Péter, aki 1526 után Fuggerszolgálatban Erdélybe került, és ott jelentős szerepet játszott. (Szádeczhy i. m. 58.) 68 Bár már budai polgár, sőt esküdt, 1494-ben mégis nürnbergi polgárként erősítteti meg Miksa római királlyal otthonmaradt testvéreivel közösen a III. Frigyes császár által édesapjuknak adományozott privilégiumokat. (Szádeczhy i. h.) Nürnberg is polgárának tekinti. 1504-ben pl. utasítja, hogy járjon közben Ulászlónál egy a nürnbergiekre sérelmes intézkedés megváltoztatásáért : Th. L. [Thallóczy Lajos], Középkori gazdaságtörténeti adatok Nürnberg levéltáraiból. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle VII (1900) 78. 69 Miksa császár tanácsosai és pénzemberei, egyikük a Fuggerek antwerpeni faktora. Üzleteikre : Ehrenberg i. m. I. köt. 100, 107, 193, 207, és főleg 247. lik. K. Pilz, Nürnberg und die Niederlande. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg XLIII (1952) 21. kk. 70 Egyik unokatestvérének fia, Bertalan, Pesten él és nősül. Haller Fábián viszont 1501-ben a nürnbergi kereskedők érdekében jár el Budán. Később fia, Konrád jön Magyarországra, akit 1514-ben Pesten bebörtönöznek, úgyhogy Nürnberg a királyhoz fordul érdekében. Később Kassán telepedik le. Szádeczhy i. m. 54, 56, 58, 70. — 1501 : Th. L. i. m. 77—78. — 1514: uo. 79. 71 Nürnbergi lt. Brief buch. 61. köt. 121. Mályusz Elemér regesztái a Vármúzeumban. 72 Fabritius K., Pemff linger Márk szász gróf élete. Értekezések a történeti tudományok köréből. IV. köt. Bp. 1875, 5. 73 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. II /3. köt. Wien 1904, 3987. sz. 74 Kubinyi A., A kincstári személyzet a XV. század második felében. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957, 45. old., 167. jegyzet. — Fabritius i. m. 5—6. 75 Nürnbergi lt. Briefbücher. 59. köt. 32. Mályusz reg. a Vármúzeumban. Erhard Mulner maga (vagy apja) valószínűleg hasonló módon került valamikor Nürnbergből Budára, ahol azonban már tekintélyes kereskedő ebben az időben. Sógora volt Szegedi Lukács püspök volt királyi kincstartónak. A ravensburgi társaságnak Budára küldött tanulóját is rokona, egy budai polgár, Paul Langenberger helyezte el. (Schulte i. m. I. köt. 140 ; IH. köt. 454.) Langenberger (lásd alább) is eszerint dél-német származású volt. 76 Pl. lásd ezekre — igaz, hogy korábbi időszakban — Pozsony város esetében Kováts Ferenc tanulságos összeállítását (i. m. 30. kk.). Kiderül, hogy leginkább Nürnberg kereskedői működnek így, akik mellé 1426 után Bécs, Augsburg és München kereskedői is felzárkóznak. Vö. még : Lederer i. m. 82. kk. 77 Ezt mutatják a Hallerek és mások családi kapcsolatai is. Amikor a nürnbergi konkurrenciától való szabadulás végett a budaiak kieszközölték a külföldi kereskedelem teljes eltiltását^ Nürnberg város ijedt leveleket írt és tárgyalást kért ebben az ügyben. (Th. L. i. m. 77—78.) A nürnbergi kereskedők budai kapcsolatait mutatja az is, hogy a budai Boldogasszony templom „gottesleichnam pruederschaft"-jának Nürnberg város évente bizonyos összeget fizetett. (Nürnbergi lt. Urkunden des siebenfarbigen Alphabets. 3889—3890. sz. Mályusz reg. a Vármúzeumban.) Ismerünk egy nürnbergi kereskedelmi szerződést magyarországi kereskedelemmel foglalkozó társaság alakítására, amelyet Christoph Tetzel kötött Kari Gartnerrel. (J. F. Roth, Geschichte des Nürnbergischen Handels. I. rész. Leipzig 1800, 368— 371.) A Tetzel-család a XV. század elejétől kereskedik Magyarországgal. (Uo. 134—135.) 78 Szabó I,, A hajdúk 1514-ben. Századok (1950) 189. kk. 79 Számos adat van a boroszlóiak magyarországi kereskedelmére. Még Mátyás idején Hans Uthmann boroszlói polgár Budán egy Hans Schwarz nevű faktort tart. (G. Pfeiffer, Das breslauer Patriziat im Mittelalter. Darstellungen und Quellen zur Schlesischen Geschichte. XXX. köt, Breslau 1929, 238.) Nagy szerepet játszott Budán Sauermann Konrád boroszlói kereskedő is. A kincstartó 1521 februárjában tőle és Locksawi György cseh királyi titkártól 8000 ft kölcsönt vesz fel. (Dl. 23.517.) 1521 szeptemberében Sauermanntól és egy budai polgártól a kincstartó újabb 1200 forint kölcsönt vesz fel, amelyet Pemflinger Márknak és Polyák Pálnak — mind a kettő budai polgár, mint az egri püspökség kormányzóinak — utal át. (Dl. 23.582.) Az 1520-as években Budán Brandenburgi György őrgróf részére a rossz pénz beváltásában segédkezik (Jansen i. m. 174— 175) és talán része lehetett a Fuggerek elleni 1525. 8 Gerevich : Budapest régiségei 113