Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 99-119

foglalta el — számos kisebb nürnbergi, boroszlói és krakkói cég tartott megbízottat Budán, vagy tartotta áruhitellel befolyása alatt budai üzletfeleit. A feudális eredetű magyar tőke is érdeklődött a budai kereskedelem iránt. Mégis az idegen tőke árnyékában lassan kezdett megizmosodni a helybeli kereskedelmi tőke is. Főszerepet a posztókereskedők játszották, posztó iránt volt a behozatali cikkek között a legnagyobb kereslet, elsősorban az udvar, másodsorban a nagybirtokosok részéről, bár posztót parasztok is vásároltak. Míg a lakosság mindennapi szükségleteit textiliákból az ország határszéli kereskedő városai elégítették ki, addig a legnagyobb tételek Budán, itteni kereskedők útján kerültek forgalomba. Különösen azóta erősödik meg Buda szerepe, amióta Mátyás idejében a kincstartóságot Budához kötik és az udvar a Jagelló-korban majdnem állandóan Budán tartózkodik. Természetesen ez a fővárosi kereskedő tőke nem érte még el a nyugati tőke nagyságát, amelytől részben függött és amely hasznának egy részét külföldre vonta ki ; befolyással volt rá a nagybirtok kezén felhalmozódott tőke is, mégis fokozatosan erősödött, ós így meg volt az adottság — ha nem következik be Buda eleste és a független magyar királyság pusztulása — az idegen tőkétől való felszabadulásra és a hazai tőkés fejlődés megindulására. JEGYZETEK 1 W. Somban, Studien zur Entwicklungsgeschichte des modernen Kapitalismus, München

— Leipzig 1913, I. köt. Luxus und Kapitalismus. 2—5, 77. kk. IE. köt. Krieg und Kapitalismus. 51. kk. —• R. Ehrenberg, Das Zeitalter der Fugger. 3. kiad. I. köt. Jena 1922, 9. kk. 2 Tokay L., Magyarország kormányzata a Jagelló-korban. Békés 1932, 135. kk. 3 Mayer B., Pápai bankárok Magyarországon a középkor végén. Csánki emlékkönyv. Klny. a Századokból (1924) 248. kk. -—

Lederer E., A középkori pénzüzletek története Magyarországon. Bp. 1932, 164. kk. — Huszti D., Olasz—magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Bp. 1941, 56. kk. — Mályusz E., Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez. Bud. Eég. XVIII. köt. Bp. 1958, 306. 4 Bár a firenzei kereskedelem jelentőségére Balogh J. már régen rámutatott : Néhány adat Firenze és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez a renaissance-korban. Arch. Ért. Ú. f. XL. köt. 201. old., 64, jegyzet és újabban is : A magyarországi művészet története. I. köt. Bp. 1956, 273. A velencei kereskedelemre vonatkozólag lásd : Kardos T., Velencei vonatkozású gazdaságtörténeti adatok a Jagelló-korból (1502—1518). Századok (1951) 435. 5 Szűcs J., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955, 183. kk. és Kováts F., A magyar arany világtörténeti jelentősége ós kereskedelmi összeköttetéseink a Nyugattal a középkorban. (Klny. a Történelmi Szemle 19 22-es évfolyamából) 41. old. sem említi a posztóbehozatallal kapcsolatban az olasz piacot. 6 A firenzeiekét : Molnár E., A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. 1949, 163. 7 Szűcs i. m. 191. Az erre vonatkozó irodalom felsorolása : Uo. 174. jegyzet. 8 Kováts i. m. 41. — Paulinyi 0., Ipar, kereskedelem. Magyar művelődéstörténet. II. köt. Bp. é. n. 170—171. 8 Ember Oy., Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei VIII (1958) 328. 10 Irodalmunk a hadiszállításokat a belső piac fejlődése szempontjából csak járulékos elemnek tekinti : Elekes L., A központosító politika belső erőforrásai. Századok (1955) 13. 11 Balogh J.: Arch. Ért. XL. köt. 201. old., 64. jegyzet. — Mátyás és Ulászló firenzei kapcsolataira: Uo. 193. kk. 12 Országos Levéltár (a továbbiakban : OL) Középkori Gyűjtemény (a továbbiakban : Dl) 37684. L. még : Arch. Ért. (1887) 414. 13 OL. Filmtár (a továbbiakban : Ft). Beszterce város levéltára. 297. 14 Simonyi, Florenczi okmánytár. M. Tud. Akadémia Kézirattára. CDLIX—CDLX. sz. 15 Berzeviczy A., Aragóniái Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Magyar történelmi emlékek. I. oszt. 39. köt. Bp. 1914, 258—259. M. Tud. Akadémia Kézirattára. Modenái Hippolit számadások. 1489. év. — Városoknak is : Myskovszky V., Bártfa középkori műemlékei. A Szent Egyed templomának műrégészeti leírása. Magyarországi régészeti emlékek. VI. köt, I. rész. Bp. 1879, 133. 1S Modenái Hippolit számadások. 1503. június 30, augusztus 17, szeptember 28. (Ezt a kötetet az egri múzeum birtokában levő másolatból ismerjük, felhasználását Galván Károlynak köszönjük.) L. még : Salamon F., Budapest története. III köt. Bp. 1885, 181. old., 3 jegyzet. 17 Quellen zur Geschichte Siebenbürgens. I. köt. Hermannstadt 1880, 442. 18 Dl. 82353. 19 Wenzel G., Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. Magyar Történelmi Tár XXV. köt. 294 (tévesen „rasore bon tempo Fiorentino"-nak írva). 20 Simonyi i. m. II. köt. DXLIV. sz. 21 Uo. DXXXVI. sz. 110