Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Gótikus kőfaragó műhely Mátyás korában 365-382

kolozsvári ferences kolostorhoz hasonlóan — a korábbi, Nagy Lajos-kori, vagy esetleg befejezetlenül maradt Zsigmond-kori traktusokat boltozták, illetve átboltozták, épületplasztikai díszítéssel látták el. Végezetül tanulmányunk építészettörténeti eredményeit röviden a következőkben foglalhatjuk össze : A XV. század második felében, az 1470-es években a budavári palota reneszánsz építkezéseit közvetlenül megelőzően valószínűleg délkelet-németországi (Szilézia, Lausitz) hatások nyomán az épületplasztikában az ajtó-, ablakkeretek díszítésére gazdag későgótikus pálcaműves stílus honosodott meg. Ugyanekkor a palota keleti szárnyának jelentős részét új hálóboltozattal látták el. Az építkezést végző műhely formakincsét megtalálhatjuk a pesti Belvárosi templom 1480 körül épült részletein (északi, déli kapu, oratórium-ajtó). Ugyancsak a budavári műhellyel való közvetlen kapcsolatra utalnak a Fráter Joannes munkásságához köthető kolozsvári Farkas utcai templom és a ferences kolostor egyes részletei. JEGYZETEK 1 A budavári ásatások eredményeinek ismertetését 1. : Gerevich L., Castrum Budense. Arch. Ért. (1952) 151. A budai vár feltárt maradványainak leírása : Budapest műemlékei. I. rész. Magyarország műemléki topográfiája. IV. köt. Bp. 1955, 234 — 288. 2 A budavári ásatásoknál felszínre került bordaanyaggal Várnai Dezső foglalkozott (Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése, Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 363-369). A bennünket érdeklő későgótikus bordatípusokat az 1. kép 22 — 33. sz. ábrákon mutatja be. 3 Gerevich László [Castrum Budense. Arch. Ért. (1952) 153] a címeres későgótikus faragványok mesterét a felvidéki Kassai István körében keresi. 4 Vármúzeum. Kőtár, lt. sz. 53.2406. 5 A továbbiakban a rövidség kedvéért ezt a formát „lépcsőzetes bélletű pálcaműves kapu" néven említjük. , 6 Vármúzeum. Kőtár, lt. sz. 49.270. 1 -17, 50. 24. 7 Horváth H., A Halászbástya Kőtár katalógusa. 191. sz. 8 Gerevich L., A budai várpalota története 1541-ig. Budapest műemlékei. I. rész. Magyarország műemléki topográfiája. IV. köt. Bp. 1955, 275. 9 L., Burgemeister, Die Kunstdenkmaler der Stadt Breslau. Breslau 1930, 16: „Im Jahre 1469 huldigte die Stadt dem tatkraftigen Ungarnkönige Matthias Korvinus, . . . Ordnung und Sicherheit herrschte im Lande. Der reiche Ausbau des Rathauses mit seinem prunkenden Fassaden konnte ins Werk gesetzt werden." 10 H. Lutsch, Die Kunstdenkmaler der Stadt Breslau. Breslau 1886, 95. 11 Várnai i. m. 367. 12 Lux K., A budapesti Belvárosi templom. Tanulmányok Budapest múltjából. TJ. köt. Bp. 1933, 30. 13 Uo. 16. 14 Fel kell hívnunk a figyelmet a kolozsvári Farkas utcai templom nyugati és a Belvárosi templom déli kapuja közötti szoros rokonságra is (7 — 8. kép). 15 Jakab E., Oklevéltár Kolozsvár történetének első kötetéhez. Buda 1870. 16 Uo. 272. old., CLIX. 17 Uo. 276. old., CLXXIII. 18 Uo. 290. old., CLXXX. 19 Az obszerváns építőközösségek magyarországi munkásságáról és a Hunyadi-házzal való szoros kapcsolataikról külön tanulmány készül. 20 B. Donin, Die Bettelordenskirchen in Österreich. Wien 1935, 284. 21 Entz G., A Farkas utcai templom. Klny. a Református Szemle (1948) 14 — 18. számából. 34. 22 Nagy Z., János barát és Kőfaragó György, Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda építészei. Szépművészet (1944). 23 Dercsényi D., Visegrád műemlékei. Bp. 1951, 85. - Entz i. m. 34. 24 Eszterhazy J., A kolozsvári Boldog-Asszonyról címzett domonkosok, jelenleg ferenciek kolostorának ebédlőterme. Arch. Közi. (1873) 34. 25 Jakab i. m. 191. old., CXIV. 26 K. Fabritius, Zwei Funde in der ehemaligen Dominikanerkirche zu Schässburg. Archiv, Neue Folge V. 11. — Vö. : Entz i. m. 33. 27 Entz i. m. 33. 28 Gerevich utóbb i. m. 234-237. 29 A kolozsvári ferences kolostor egyéb helyiségeire is jellemző ez a megkülönböztethető kettős építési periódus. Lux K., A kolozsvári szentferencrendi kolostor épülete. Az O. M. Régészeti Társulat Evkönyve. 1920-22. Bp. 1923, 137-138. 30 Gerevich utóbb i. m. 152.