Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Gótikus kőfaragó műhely Mátyás korában 365-382
9. kép. Felolvasó fülke mennyezete a kolozsvári (cluji) ferences kolostor ebédlőtermében 1486-ban Szabó Ambrus kolozsvári bíró és a kolozsvári városi tanács Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda kívánságára a kolozsvári Farkas utcában telket adományoz a ferences szerzeteseknek kolostorépítés céljára. 16 1487-ben a király Bécsújhelyről azt írja a városi tanács- ~T nak, hogy az obszerváns ferencesek építkezését támogassák. 17 Az 1490-es évből maradt fenn az építkezésre vonatkozó legfontosabb adat. 18 Ez évben Visegrádról keltezett oklevelében Mátyás király közli Tharcsay Márton erdélyi sókamara bíróval, hogy a segítségét kívánja igénybevenni a kolozsvári ferences kolostor építésénél. Egyben közli, hogy Fráter Joannes testvért társaival együtt Kolozsvárra küldi, hogy az építkezés irányítását átvegyék. Fráter Joannesszel, a király által küldött építész személyével kapcsolatban — azon túl, hogy a Farkas utcai munkákat irányította — semmi bizonyosat nem tudunk. A fenti oklevélből csak az derül ki, hogy az építész szerzetes, méghozzá legnagyobb valószínűség szerint ferences barát volt. A budavári faragványok Kolozsvár felé mutató műhelykapcsolatainak tisztázására kiválóan alkalmasnak bizonyul Fráter Joannes, a király bizalmát bíró szerzetes építész, akinek munkásságát a király úgy ismerhette meg legjobban, hogy az a királyi építkezéseknél, a budai műhelyben dolgozott, de legalábbis annak munkásságát behatóan ismerte. A kolozsvári Farkas utcai templom alaprajzilag a szigorúan egyszerű obszerváns típust \ képviseli, amely főként Ausztriában a Kapisztrán János megjelenését követő évtizedekben terjedt el. 19 Ezek a templomok puritán egy szer üségűek, gazdagabb dekorációra csak ott került sor, ahol a kolostortemplom nem csupán közadakozásból, hanem gazdagabb mecénás támogatásával készült. A díszesebb kivitelű példáknál rendesen kiderül, hogy a király vagy valamely főúr saját építőmesterét állította az építkezés szolgálatába. Példaként az ausztriai katzelsdorfi 1460 körül épült obszerváns templomot említjük, ahol az egyszerű, az előírásoknak megfelelő épület plasztikai dekorációját III. Frigyes udvari építőmestere, Peter Pusikas készítette. 20 A kolozsvári Farkas utcai templom sajátos boltozati rendszerét, a részletformák magas színvonalú megoldását hasonlóképpen királyi építőmester, Fráter Joannes közreműködése indokolja. -+-*Fráter Joannesnek a királyi műhellyel való kapcsolatára Entz Géza is rámutatott, aki a Farkas utcai templomról írott kiváló monográfiájában számolt az udvari építkezések hatásával. 21 Nagy Zoltán ugyancsak felvetette a szerzetes építésznek mint királyi építőmesternek kérdését, és az építészeti anyag vizsgálata nyomán egy gyámkő-analógia alapján, amely a kolozsvári Farkas utcai templomot, Vajdahunyadot és egy, a visegrádi ásatásnál felszínre került konzolt köt össze, a mester visegrádi működését tételezi fel. 22 Azokkal a kritikákkal, amelyek a fenti hipotézist elítélik, 23 lényegében egyetértünk azért, mert amikor a budavári—visegrádi ásatások későgótikus anyagának összehasonlítását végeztük, feltűnt, hogy milyen kevés hasonló vonást tudtunk felfedezni. Még egy kérdés megoldása áll előttünk : hogyan került a kolozsvári ferences kolostor a budai műhely hatáskörébe? 373
