Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei : a magyar késői paleolitikum kérdései 9-52
vonatot és recens állatcsontokat észlelt, amely szintén egy mélyebben fekvő, régibb bejárat meglétére enged következtetni (Vértes i. m. 12). 13 Jánossy D., Ritkább emlősök (Sicista, Apodemus, Asinus) a dorogi és máriaremetei késői pleisztocénből. FK 83 (1953) 419-429. - Sárkány S.Stieber J'., A remete-szurdoki alsó barlang alluviális faszenei. MTA V. Oszt. Közi. I (1952) 238-254. Vértes i. m. 13. 14 Sárkány S. és Stieber J. jelentése. — Vértes i. m. 13. 15 Jánossy i. m. 420. 16 Vértes i. m. 14. 17 Mottl M., Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. Földt. Int. Jel. Bp. 1941, 16-18. 18 Vértes L itt. 15, 19 Vértes L., "Újabb ásatások az istállókői barlangban. MTA II. Oszt. Közi. I. (1951) 27. kk. Gábori M., A pilisszántói kőfülke magdaleni kultúrája és eredete. Arch. Ért. 81 (1954) 3-9. 20 Gábori M., Paleolitikus telepek nyomai a Szob —váci Dunapartokon. (Kéziratban.) — Vértes L., Az őskor társadalmának néhány kérdéséről. Arch. Ért. 80 (1955). - Gábori előbb i. m. 7-9. 21 H. Breuil, Notes de voyage paléolithique en Europe Centrale. I. Lee industries paléolithiques en Hongrie. L'Anthropologie 33 (1923) 345. — L. Sawicki, L'industrie swiderienne de la station Swidry Wielkie I. Przeglad Arch. (1935) 12-13. - Hillebrand J., Magyarország őskőkora. Arch. Hung. XVTÍ (1935) 19, 32. 22 Hillebrand J., Arch. Ért. (1936) 219. - Uő. = Arch. Ért. (1931) 245. - Uő., Der Stand der Erforschung der älteren Steinzeit in Ungarn. BRGK 24/25 (1935) 24. - Uő. : Arch. Hung. XVII (1935) 23. - Gallus 8.: Arch. Ért. (1936) 67-70. 23 M. Gábori, CoJiiOTpeHCKafl KyJibTypa BeHrpHH (Le Solutréen en Hongrie.) Acta Arch. Hung. 3 (1954) 41—42. — Vö. : K. J. Narr, Das rheinische Jungpaläolithikum. Bonn 1955, 129. 24 Gábori i. m. 7 —9. — Uő. : A lösztelepkutatások eredményei Magyarországon. MTA Régészeti Konferenciája, 1955. 25 Gábori M., Paleolotikus löszleleteink kultúraés kormeghatározásáról. Arch. Ért. 81 (1954) 99 — 103. — M. Gábori— V. Gábori Csánk, Etudes archéologiques et stratigraphiques dans les stations de loess paléolithiques de Hongrie. Acta Arch. Hung. 8 (1957). 26 S. Krukowski, Paleolit Polski. 1939, 4-5. 27 Vértes i. m. (1954) 16. 28 Vö. : K. J. Narr, ,,Lössmagdalenien" und „Federmessergruppe". Eiszeitalter u. Gegenwart 3 (1953) 50 — 57. — H. Schwabedissen, Die Federmesser-Gruppen des nordwest-europäischen Flachlandes. Neumünster 1954, 68-69, 80, 85. - B. Schütrumpf, Das Spätgalzial. Eiszeitalter u. Gegenwart 5 (1955) 49-50. kk. 29 Gábori —Gábori Csánk i. m. — Uő., A lösztelepkutatások eredményei Magyarországon. MTA. Rég, Konf. — Uő., Mezolitikus leletek Sződligetről. Arch. Ért. 83 (1956) 181. — Uő., Az epipaleolitikum lelőhelye Honton. Arch. Ért. 83 (1956) 125, 134-135. Ezekre az összefüggésekre mutat rá Vértes L. is a középkelet-európai lelőhelyeken ; a kultúrák, csoportok különböző elnevezésűek és korúak, műveltségük összetétele azonban azonos [Vértes i. m. (1954) 16]. 30 A pilisszántói kőfülkében, az alsó rétegben még barlangi medve fordul elő ; a felsőbb rétegek paleontológiái anyaga és az anthrakotómiai vizsgálatok eredményei ellentmondóak ; kérdéses lehet a Jankovich-barlangi megfelelő réteg korbeli helyzete; más helyeken a kultúra anyagának a fentebbinél régibb megjelenése stb. ; ezek szükségessé teszik ennek a csoportnak, kifejlődésének és élettartamának további vizsgálatát. 31 A természeti környezet vizsgálata a földtani kormeghatározás érdekében érthetően megelőzte a kulturális, történeti vizsgálatokat, elősegítette a komplex-módszer egyes részeinek túltengését, — vagy a kutatás a szűkebben értelmezett tipológiai, tárgyi anyagvizsgálatban, formai elemzésekben tévesztett célt, hogy hibáit még inkább kidomborítsa. Csupán a bátrabb történeti szemlélet vész el, vagy sokszor távoli célként látszik az ember életkörülményeit alig figyelembe vevő kulturális vagy néha majdnem kultúra nélküli természettudományi vizsgálatokban. 32 Ebben a vázlatban eltekintünk a lelőhelyek régészeti anyagának, xétegtani-kronológiai helyzetének vizsgálatától, minthogy ezek a kérdések az egyes helyeken hivatkozott munkákban vannak kifejtve. 83 Legkorábbi behatásának, közép-európai megjelenésének ideje a W. 2. óceáni jellegű fázisa, elterjedésének idején azonban a telepek túlnyomóan a W. 2. löszben fekszenek. Vö. : K. J. Narr, Kulturgruppen und Kulturkreise im europäischen Paläolithikum. BRGK (1954) 20. - Uő., Terrassen, Lösse und paläolithische Kulturen. Germania 29 (1951) 245 — 250. — Uő., Zum Stand der quartär-stratigraphischen Forschungen. Germania 29 (1951) 61 — 69. 34 Istállóskő, Peskő, Herman-barlang. 35 A gravetti kultúra jellegzetességei megnyilvánulnak a még kevéssé ismert települési, társadalmi viszonyokban, a művészetben, a gravettien „felépítményéiben is. Vö. : Narr i. m. (1954) 16 —18; L. F. Zotz — G. Freund, Die paläolithische und mesolitische Kulturenentwicklung in Böhmen u. Mähren. Quartär 5 (1951) 29. — F. Felgenhauer, Zur Problematik des späten Paläolithikums in Österreich. Arch. Austr. 10 (1952) 11. — K. J. Narr, Das höhere Jägertum. História Mundi I (1952). 36 Fr. Prosek — V. Lozek, Stratigráfické otázky ceskoslovenského paleolitu. Památky Arch. XLV (1954) 73. — Prosek felveti azt a gondolatot, hogy az aurignaci kultúra fejlődése alatt változás állhatott be a termelési módban, megváltozott a gazdálkodási alap, ami a gravettit hozta létre. Ez a bizonytalanság mutatkozik F. Felgenhauernól is, aki szerint még mindig nem világos, hogy az aurignaci helyileg kifejlődött, átalakult formája-e a gravetti vagy sem. L. : F. Felgenhauer, Die Paläolithstation Getzersdorf im Traiesental, N-Ö. MPK VII (1955) 123. ... -. '.""'• • • " ' >.'•-..• ... ...'• ".'~.'.i. •>. ' s. ' :37
