Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Berlász Jenő: Vestigia ruderum Albae Ecclesiae : Fehéregyház egy XVIII. századi térképen 601-607

Érdekes, hogy Felkis Antal most ismertetett 17*78. évi térképe egyszer már felbukkant a kutatók kezében, de akkoriban, a déli területeken való ásatások iránti általános érdeklődés idején nem részesült kellő méltánylásban. Havas Sándor az Archaeologiai Értesítő 1882. évi kötetében

36 elmondja, hogy a fővárosi régészeti szakbizottmány által Fehéregyház felkutatására delegált bizottságnak miként mutatott be Zsigmondy Gusztáv „egy ócska — talán a múlt század végéről való — térképet", amely ugyanott, ugyanazon felírással jelzi Fehéregyház romjait, mint az általunk megtalált delincáció. Leírja azt is, hogy a bizottság kiszállt az óbudai határ északrryúgati vidékére, a térkép által megjelölt helyre, de mivel ,,e pontnak helyrajzi fekvése nem felelt meg csak némileg is igazolható vélelemnek, hogy itt Fehéregyház állhatott, sem pedig egy templom alapfalait sejtető rommaradványok" nem voltak a felszínen láthatók — kimondták, hogy e tájon Fehéregyházát keresni hiábavaló lenne. Két évvel később, 1884-ben még mindig kéznél volt a térkép. Ekkoriban Wekerle László használta az 1355-i határjárást értelmező tanulmánya megírásához. De hitele most már annyi sem volt, mint előbb.

37 Ezt követően térképünket többé nem látta tudós kutató. Azt tartották, hogy elveszett. Emiatt azonban senki sem sajnálkozott. Talán egyedül Garády Sándor esett gondolkozóba : nem volt-e mégis valami alapja a nyolcvanas években semmibe vett Felkis-térkép lokalizálásának?

38 1930 körül — úgy látszik — már hajlott rá, hogy a Fehéregyház-kutatást visszavigye az Aranyhegy tájára. Forrástanulmányai — a budai vártól való egy mérföldnyi távolság és az 1355. évi határjárás métáinak e helyre is alkalmazhatósága — egyre inkább megerősítették sejtéseit, úgyhogy 1934-ben ásatáshoz is fogott az Aranyhegy környékén.

39 Eredményre nem jutott, hiszen az elveszettnek hitt térkép hely rajzát nélkülöznie kellett. Váratlanul felvetődött kérdésünkre csak a szakszerű, gondos ásatás adhat biztos választ. A két via antiqua kiásásával római útkutatásunk mindenesetre újabb támpontokat nyer. Egy középkori rommező feltárását is remélhetjük. S talán Fehéregyház iránti várakozásunkban sem fogunk ezúttal csalódni.

40 JEGYZETEK 1 Gerevich László bizalma és szíves készsége folytán f. év augusztusa óta dolgozik a szerző a Seitl Kornél vezetése alatt álló kartográfiai kutatócsoportban. 2 A fasciculusra, mint pesthidegkúti anyagot tartalmazóra Dávid Zoltán orsz. levéltáros hívta fel figyelmünket, amiért neki ez úton is köszönetet mondunk. 3 A Brady-féle záradék szövege: „Die Linien und Winkeln ABCDEFGHI habe ich untersucht und gut gefunden." •—• A szolgabírák záradéka pedig így hangzik : „Praesentem mappám anno 1781. die 28-a mensis Maij per nos infrascriptos in conformitate seritentiae erga partium colhtigantium in processu praevie factam deolarationem interventae in facie loci authenticatam, omnibusque localitatibus et signis metalibus per Mathiam Turst et Joannem Longmoser Liberae Regiae ac Metropolitanae Civitatis Budensis inhabitatores per partes IL noviter statutos testes nobis uberius remonstratis conformem esse recognoscimus. Sig. Pestini, die 29-a Mai]' 1781. Antonius Fribeisz mp. I. Cottum Pest, Pilis et Solth arlr. unitorum Or. Judlium. Wolfgangus Setitth eorundem I. Cottum V. Judlium mp." 4 Bártfai Szabó L., Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp. 1935, oklevéltári rész 49. 5 OL. NRA 1853 : 23—26. 6 J. G. Schwandiner, Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. Vindobonae 1746, I. köt. 7 St. Katona, História eritica primorum Hungáriáé ducum ex fide domesticorum et exterorum seriptorum. Pestini 1778. 8 A vonatkozó okleveles anyag legnagyobb részét regeszta-szerűen kiadta : Bártjai Szabó i. m. 47—125. L. különösen a 106, 110, 130. és 161. sz. oklevelet. 9 Uo. 59—61. old., 23. sz. oki. 10 Uo. 112. old., 156. sz. oki. 11 Uo. 99. old., 115. sz. oki. 12 Uo. 110—111. old., 152. sz. oki. 13 Garády S., Az Óbudai Fehéregyháza. Történetírás I (1937) 268. — Garádynak a Vármúzeumban őrzött jegyzeteit, sajnos, már nem volt időnk áttanulmányozni. 14 Bártfai Szabó i. m. 77—83. old., 60. sz. oki. és 121—124. old., 185. sz. oki. — Továbbá uő., Mit várhatunk a Fehéregyház körül folyó ásatásoktól? Bp. 1936, 12. 15 Vö.: Havas S., Az ó-budai, hajdan a bold, szűz Máriáról nevezett „Fehéregyház" és Árpád sírja. Archaeologiai Értesítő, Új folyam II (1882) LI—• LXXX, s különösen a LXXIX. old. — Tholt T., Az ó-budai „Fehéregyház és Árpád sírja". Archaeologiai Értesítő II (1882) LXXX—XC

VI. old.— Wekerle 606