Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : Kakas kapu fürdője 587-599

10. kép. A fürdő emeletes nyugati homlokzatának részlete a törökkori emeletrészt lezáró kvaderekkel A HELYREÁLLÍTÁS SORÁN VÉGZETT KUTATÁSOK A kutatás a középső gömbkupola sátortetejének eltávolításával kezdődött meg és bizony­ságot szolgáltatott arra, hogy a sátortető — a korábbi nézetekkel ellentétben — nem eredeti török alkotás. Az első feladat tehát a kupola fedésének tisztázása volt. Ugyanis a fa tetőszerkezet levételekor a kupola külső felületén habarcsréteg került elő, amelybe számos kúpcserép volt beágyazva (7. kép). A cserepek között néhány csaknem teljes épségben volt. E tetőcserepek apácafedés maradványai voltak. Ez már maga is azt igazolja, hogy a kupola felett álló tetőszer­kezet a törökkorból nem származhat. Ezek a kúpcserepek igazolni látszanak azokat a XVII. század végi forrásokat, amelyek szerint az épületet cserép fedte. A kupoláknak kúpcseréppel való fedése különben még ma is használatos a szomszédos Jugoszlávia és a Balkán más országainak mohamedán építészetében. Az ily módon fedett kupola belső terének megvilágítása a centrumban szabadon hagyott körön vagy nyolcszögletű nyíláson át történik. így világították pl. a Skopjléban nemrégiben restaurált Dávid pasa fürdőjét is. A kupola héja és a habarcsréteg között szigetelésre szolgáló sárga agyagréteg feküdt. A kupolának ez a fedése már teljes bizonyossággal törökkorinak mondható és időben a XVII. század első felére tehető. A habarcs és az agyagréteg eltávolítása után előkerültek az elfalazott nyolcszögletű bevilágító nyílások, amelyek kettős körben helyez­kedtek el. Ezek a vüágító nyüasok a kupola építésének idejéből származnak. Az alsó két körben levő eredeti világító nyílásokat a sátortető építésével egyidőbén barokk téglából épített kürtőkkel toldották meg. A kupola külső héjában nagyfejű vasszegek kerültek elő, amelyek szabályos rendben helyezkedtek el, egymástól csekély távolságra. Ezek a lapos és széles fejű szögek ólomlemezek rögzítésére szolgáltak és azt bizonyítják, hogy a fürdőt építésekor ólommal fedték le. Ezt igazolják azok a XVII. századi források, amelyek több budai fürdőt ólommal fedettnek mondanak, 13 valamint a négy sorban körülfutó bevilágító nyílások. Az északi kis kupolákon ha­sonló felülvüágítók kerültek elő elfalazva, mint a középkupolán. Itt is az előzőhöz hasonló fedés nyomait találtuk. A két kis kupola közötti teknőboltozat fedése és világításának megoldása hasonló a kupolákéhoz. 38 Budapest régiségei g 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom