Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586

Az erősen vasas, vörösre égő alapanyagon az aranyozás alatt mintegy 0,5 mm vastag mázréteg fekszik. A máz kémiai összetétele az elemzési adatok szerint a következő : Az aranyréteget sem kémiai, sem mechanikai úton nem lehet tisztán a máztól elkülöníteni, ezért annak kémiai elemzésétől el kellett tekinteni. FIZIKAI VIZSGÁLATOK Az aranyrétegből mechanikai úton levett részt spektrográfiai vizsgálat alá vetettük. Mivel az aranyréteget — amint már említettük — nem lehetett kvantitatíve elkülöníteni, a spektroszkópiai vizsgálatoknál az alatta levő rétegek, a máz és részben a cserép anyaga is zavarólag hatott. A vizsgálat ezért több olyan elem jelenlétét is kimutatta, amely nyilván az aranyréteg alatt levő alsóbb rétegekből származik. Bizonyosra vehető azonban hogy az aranyréteg, arany—ezüst ötvözetből áll. Az aranyréteg fő tömegét Au, Ag, Pb és Si képezi, 0,1% nagyságrendben AI, Fe, Mg és Cu-ból áll. A máz olvadási viszonyainak vizsgálata azt mutatta, hogy az aranyréteg alatt levő máz csak 940 C° körül olvad ki simára. A barna színű, fénytelen cserépszerű külsejű darabok felülete, 960 C°-nál újraégetve, ismét kiolvadt. Ha az ilyen felületen az aranyréteg nyomai helyenként még megvoltak, akkor az arany az égetés után is megmaradt. A hőfok emelésével azonban az arany mindinkább eltűnik a kiolvadt máz felületéről. MIKROSZKÓPI VIZSGÁLATOK A cserépről, valamint a mázas, illetőleg aranyozott felületekről számos keresztcsiszolatot és fotografikus felvételt készítettünk. A csiszolatokon jól látható, hogy a cserép alapanyaga sok kvarcszemcsét tartalmaz, a szemcsék szélei az erős feltáródás jeleit mutatják (7. kép). A máz közvetlenül a cserépen fekszik, vastagsága 200—450 mikron között változik. Színe áteső fényben a csiszolatokon sárgás, mindig sok feltáratlan kvarcszemcsét tartalmaz. Keresztezett nikolok között különösen jól láthatók a még ép homokszemek (8—9. kép). A máz a cserepet a határfelületen erősen feltárta (10. kép), ennek ellenére a máz és a cserép közötti átmeneti réteg nem alakult ki mindenhol nagyobb mértékben, ami részben a máz nagy viszkozitása miatt is lehet. Az aranyréteg a mázas aranyozott felületre merőleges mikroszkópi csiszolatokon (keresztcsiszolatokon) különösen jól megfigyelhető. Egyenetlen rétegben közvetlenül a máz felületén fekszik. A máz felső része közvetlenül az aranyréteg alatt, az aranyrétegtől nehezen megkülönböztethető sötét elszíneződést mutat, amely rendszerint éles határral végződik. E réteg vastagsága átlagosan 16 és 17 mikron körül változik, kivételesen a 25 mikront is eléri Î Az aranyréteg mindig követi a máz felületének egyenetlenségeit, a felszakadt buborékok kis krátereiben is megtalálható. A mázban, főleg a cseréphez közel, számos kisebb (8. kép) és néhány nagyobb buborék van. A gázzárványok sohasem szakítják fel az aranyréteget (11. kép). Néhány mintán a csiszolatok készítése közben az aranyréteg a máz felületéről levált és felhajlott. Ezeken 37* 579