Budapest Régiségei 18. (1958)
JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586
XV. SZÁZADI ARANYOZOTT KERÁMIÁK 1 A mázas aranyozott cseréptöredékek a budai vár területén 1946—52-ben folytatott ásatási munkálatok alkalmával kerültek felszínre. 2 Hasonló darabokat már régebben a nyéki kastély környékének megkutatása alkalmával is találtak. Az aranyozott mázas kerámiák minden valószínűség szerint Mátyás király palotájának tetőzetét (kupoláit) ékesítették. 3 Már a XV. században nálunk is alkalmaztak mázas tetőcserepeket épületek díszesebbé tételére, aranyozásukról azonban nincsen biztos adatunk. 4 Az említett aranyozott cseréptöredékek korát a XV. század végére helyezik. Sem ezt megelőzően, sem később hasonló kerámiákkal Magyarországon nem találkozunk, 5 s külföldön is csak egyetlen előfordulásukról van ez idő szerint tudomásunk, amely technikáját tekintve sokban hasonlít az említett aranyozott mázas cserépleletekhez. Az ulmi múzeum birtokában három mázas tetőcserép van, amelynek felülete részben aranyozott. 6 A cserepek az ulmi városháza tornyáról valók. Az épület helyreállítása alkalmával (1898—1905) vették le, és annak idején azokat sárgamázas cserepekkel pótolták. Az aranyozott tetőcserepek korát pontosan megállapítani ugyan nem lehet, de minden bizonnyal a XV. század elejére tehetők. Mind a három ulmi tetőcserép vörös agyagból készült, részletes leírásukat az alábbiakban adjuk : 7 a) Mérete : 31 x 16,5 cm, alul félkörös, kissé hajlott 0,6—1 cm vastag. A felső, nem mázas részén két kerek lyuk van a felerősítésére. Máz a felületének 2 / 3 részét takarja, színe sárgászöld, felfelé helyenként zöld, a szélén vörösbarna. Az aranyozás a szélek felé nagyobb részt lekopott. A máz 4—6 cm-rel feljebb ér, mint az aranyozás. b) Mérete : 22x13,5 cm, 1 — 2 cm vastag, töredék, baloldalon mintegy 1 / 8 , alul mintegy 2 / 3 része letörve. A helyenként megsérült zöldessárga máz 5—7 cm-rel feljebb ér, mint az aranyozás. c) Mérete: 31,5x9,5 cm, vastagsága 0,3—1,2 cm, töredék, valószínűleg egy megtört tetőcserép, amely nyilván a nyolcszögletű torony tetőzet-élét képezte. A bal oldala maradt meg. A sárga máz csaknem a felső végéig ér, mintegy 4—5 cm-rel feljebb, mint az aranyozás tart. A budai vár területéről, illetőleg a nyéki kastély környékéről származó aranyozott cseréptöredékekből ma már nem lehet rekonstruálni a kerámiák eredeti alakját, de a töredékek arra mutatnak, hogy azok az ulmi tetőcserepektől kétségtelenül eltérő alakú cserepekből származnak. Alakjuk hasonló lehetett azokhoz a korongon készült mázas agyag oromdíszekhez, amelyekkel mint fazekasságunk népi hagyományával, egyes vidékeken napjainkban még elvétve találkozunk, s melyekből számos darabot őriznek múzeumaink is. A MINTÁK LEÍRÁSA Az aranyozott kerámiák mind kissé hajlott felületűek, sohasem díszítettek, minden bizonnyal valamely forgásfelület részei. A töredékek közül csak néhánynak az egymás mellé tartozását sikerült megállapítani, s azokat nagyobb darabokká összeilleszteni (I. kép). 8 A cserepek vastagsága 0,5—1,6 cm között változik, alapanyaguk vörösre égő agyag. A törésfelületek érdesek, jól látni, hogy a cserepek egyik oldala mázas. A törésfelületen sötétbarna színű, fényesnek látszó máz felett vékony rétegben fekszik az aranyozás. Az aranyozás eredetileg minden cserép mázas felületét teljesen beborította. A cserépdarabok mázatlan oldalán főleg a kézzel korongozott tárgyak belső felületére jellemző párhuzamos rovátkák látszanak. Az aranyozás sok töredéken eredeti üdeségében megmaradt, máshol részben megsérült, felpattogzott (2. kép), vagy teljesen lepusztult. Egyes helyeken, ugyanúgy, mint ahogy azt a nem fagyálló kerámiáknál tapasztaljuk, az aranyozott máz a cserép felső rétegével együtt kerek lapok alakjában levált (1. kép). Azokon a helyeken, ahol az aranyozás lekopott, a cserepek mázas felületének fénytelen sötétbarna színe, cserépszerű hatása van. 576
