Budapest Régiségei 18. (1958)
JELENTÉSEK - Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma 543-564
faragott szobor töredéke (22. kép), amely a templom déli, külső oldalán a humuszréteg alól került elő. A nyaktól derékig megmaradt férfi torzó válláról függőleges köpenyredők lógnak le, közből sematikus íves redőkbe húzódó alsó ruha látszik. A derék alatt a nyomok szerint függőlegesen redőzöt* szoknya kezdődik. Hasonló jellegű másik darabunk egy kisméretű, az előbbihez arányban nem illő térd töredéke. Töredékeink mind a faragásmód, mind az arányok s a ruhatípus szempontjából provinciális ízű darabok s talán az első, románkori templomot díszíthették. Az 1. sz. ároknak a két barokk pillér közötti szakaszán, közvetlenül a megmaradt középkori szint alatt építészeti tagozat sarokrészlete került elő (19. kép). Tagozása alapján valószínűleg római eredetű. A római származás lehetőségét alátámasztja az is, hogy a környéken állítólag találtak római pénzeket is s a Csúcshegy, mint tudjuk, római lelőhely volt. Az ásatási területről és környékéről való cserépanyag főként az újkori rétegekből, újabb cserépanyaggal keverve valamint a környező szántóföldről került elő. Közöttük egy XIÏI. századi töredék mellett főként XV. századi darabok kerültek elő, valamint egy szürke bécsi cserép bélyeges peremmaradványa. Összefoglalva ezekután az ásatás eredményeit, azt látjuk, hogy a XIII. századi, torony és feltehetően karzat nélküli, vagy legfeljebb fakarzatos, déli és északi bejáratú templomot a XVIII. század folyamán valószínűleg kétszer átalakították, sekrestyét építettek hozzá, bejáratait áthelyezték, karzattal látták el, s az új stílusnak megfelelően modernizálták. A templom végleges pusztulásának idejére az ásatások eredményeiből következtetni nem lehet. Az ásatás eredményeinek áttekintése után vizsgáljuk meg a középkori Gercse községre és magára a templomra vonatkozó történeti adatokat, hadd lássuk, mennyiben egészítik ezek ki s mennyiben támasztják alá az ásatásokból leszűrt következtetéseket. A községgel — Óbuda, ill. az óbudai káptalani terület határának meg járása val kapcsolatban — Belitzky János, 3 Garády Sándor 4 és Gárdonyi Albert 5 foglalkozott. A Gercse (Guerche, Guerchey, Gurche, Gerche, Gerse, Keresi) falut említő első adat 1212ből, illetve egy 1212-es oklevél későbbi átírásából maradt ránk. 6 Ekkor az óbudai káptalan határának bejárásával kapcsolatban említik mint a káptalani területet határoló községet. Belitzky 7 és Garády 8 pontról pontra végigveszi a határjárás egyes állomásait, s az egyes pontokat azonosítva a mai elnevezésekkel, mindkettő arra a megállapításra jut, hogy Gercse község a Csúcshegy és Viharhegy közötti nyereg délkeleti lejtőjén terült el, azaz azon a területen, ahol ma Pesthidegkúttól északkeleti irányban az előbbiekben leírt templom romjai állanak. A határjárásokból következő helymeghatározást — mint erre Garády is utal 9 — alátámasztják XVIII. századi térképek is : Kneidinger András kamarai mérnök óbudai térképe 1767-ből, 10 Karpe Mihály térképe kb. ugyanebből az időből 11 (23. kép),ésSmith János folyammérnök 1813-as térképe, 12 ezektanúsága szerint a Csúcshegyet — ami feltehetően azonos a középkori Higyesheggyel — a XVIII. században Nagy Görcse hegynek (Karpe, Smith), Mons Gercsének (Kneidinger) nevezik, amely elnevezés a mellette levő községről ragadt rá. Ugyancsak itt jelzi a térkép a középkori határjárásban említett „lapis perforatus"-t, lyukas követ is. Mindezeket tekintetbe véve, alaptalan Gárdonyinak az az aggodalma, hogy a szóban forgó templomrom Hidegkút középkori temploma is lehetett. 13 Az igaz, hogy a két falu a középkor folyamán közvetlenül szomszédos volt — ez kitűnik abból is, hogy a Kaptharalija nevű dűlőt, ami 1450-ben még Hidegkút birtoka volt, 14 1512-ben már mint Gercse területét emlegetik, 15 azonban a középkori Hidegkútnak az óbudai káptalani birtokhatártól messzebb kellett lennie, mert a határjárásban neve sehol nem szerepel. A Nagy Görcse hegy elnevezés is azt igazolja, hogy Gercse község a mai Csúcshegy és Hidegkút között helyezkedett el, így a templomrom is csak Gercséhez tartozhatott. Ami a falu középkori történetét illeti : nevét többször említik birtokügyekkel kapcsolatban, s még gyakrabban fordul elő a „Gerchei" családnév formájában. 16 A falu területének birtokosai részben a Gerchei-család tagjaiból adódnak, így 1450-ben Gerchei Nagy Gergely és családja cseréli el gercsei birtokrészét néhai Antal hidegkúti trombitás leányának rokonságával, 17 1511-ben 549 M
