Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma 543-564

2. kép. A templomrom dél felől ablakát is. Lehetséges, hogy maga az oromfal is ekkor épült, mert a falrakásban kis különbség mutatkozik. A szentélyben és a sekrestyék környékén végzett kutatások eredményei összevágnak a hajóval kapcsolatban levont következtetésekkel. Az ásatások megkezdése előtt a szentély szabályos félkörívnek látszott, amelynek a hajó felőli szárait kissé megnyújtották. Az ásatások folyamán kitűnt, hogy a templom eredeti szentélye patkóalakú volt, azaz a hajófalhoz a patkó enyhén visszahajló szárai csatlakoztak (14. kép), az alaprajzban diadalív-kiugrás nem mutatkozik. A patkóalakú hajlást a XVIII. századi átépítésnél vastag vakolatréteggel kiegyenesítették, s így nyerte a barokk szentély nyújtott félköralakját. Az eredeti enyhe patkóalak mind a külső, mind a belső falcsatlakozás mentén jelentkezik, így bár a fal visszahajlása nem nagyon erős, mégsem tulajdoníthatjuk jelentkezését véletlennek. A szentély patkóalakú kiképzése nemcsak azt bizonyítja, hogy a két fő építési periódus a szentélyben is megtalálható, hanem meghatározza az alsó padlószint korát is. Ez az alaprajzi megoldás ugyanis a XIII. századra jellemző, így — ha a korábbi szint padlótégláit, amelyek sima 3. kép. A nyugati oldal belső homlokzata 546