Budapest Régiségei 18. (1958)
ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga, XIII-XVII. század 455-486
falvak ásatásai anyagában pedig még a XIII. században is alig 10—12%-nyi sertéscsont fordul elő. A szlávok fejlett sertéstenyésztésére vall az a tény is, hogy jól kitenyésztett, sőt túltenyésztett sertésfajtáik vannak, mint pl. az egyik zalavári fajta, amely minden valószínűség szerint azonos a Hankó-féle avar sertéssel. 44 Ez a típus a budai vár XIII. századi anyagában is előfordul (VI. tábla 18.), és elég sokáig élhetett hazánkban, mert Debrecenből a XVIII. század elejéről még kimutatható. 45 E típus mellett, amely bizonyos déli vonásokat mutat, megtaláljuk a kárpátmedencei eredetű, esetleg a honfoglalók által behozott sertéseket is. Ezek tipikus scrofaszármazékok, hosszú, megnyúlt koponyával és hosszúkás könny csonttal. E típusból több koponya, illetve koponyarészlet fordul elő (I—II. tábla ; és 4. kép) a vár különböző korú rétegeinek anyagában. E koponyákon jól megfigyelhető a tenyésztés belterjesebbé válásával kapcsolatos elfinomodás, amely a koponya megrövidülésében, kiszélesedésében és a profilvonal egyre erősebb fokú horpadtságában nyilvánul meg. A koponyával együtt a könnycsont is megrövidül s a könnycsontjelző is egyre jobban közeledik az l-hez. 46 Ez elfinomodási folyamat mellett a sertések nagyságbeli növekedése is megfigyelhető, úgyhogy míg a középkor elején a házidisznók még jóval kisebbek a vaddisznóknál, a középkor végefelé csaknem elérik azok testnagyságát, manapság pedig már a jól kitenyésztett kultúrsertések méretei jóval meg is haladják a vaddisznókéit. 47 (A házidisznók testnagyság változási folyamata már az őskorban megkezdődött, de először nagyságcsökkenéssel, amely a középkor elején fejeződhetett be. Ezt már Pira is megfigyelte. 48 ) Az alábbiakban közöljük a várbeli sertéskoponyák méreteit egy-egy Hankó által közölt avar-, illetve honfoglaláskori koponyáéval összehasonlítva. 49 1 2 3 4 5 6 7 — — — 301 — 342 285 Ij-ektől az orrcsontok caudalis végeit — — — 301 — 342 — — — 169 — 182 160 — — . 131 — 255 ( ?) 133 Ij-ektől a foramen supraorbitalekat össze191 Az utóbbi ponttól az opisthionig ....... ,— 143 100 108 102 . . — — Ivektől az os frontalek legszélesebb részeit összekötő egyenes közepéig — — — 232 , — — — Az utóbbi ponttól az opisthionig — 90 68 . 67 68 90 77 Fogsorhossz (I x —M 3 ) — ' - — •• 181 — 206 "••—'• P,—P. . 29 43 43 67 26 42 64 25 30 47 64 30 46 M,—M, 29 43 43 67 26 42 64 25 30 47 64 30 Os lacrymale ventralis hossza 29 43 43 67 26 42 64 25 30 47 64 30 22 Os lacrymale szélessége 23,5 27,5 21 23,5 20 21 17 —— — 131 146 140 133 — 119 101 95 100 97 93 Agyüreg legnagyobb szélessége — 86 82 72 75 65 70 Szélesség az állkapocsízületnél — — — 129 138 — : — MetszÓfogsor szélessége — — 70,5 51 38,5 59 48 — 45 '46 ___ Szélesség a C-knél — — 70,5 51 38,5 59 48 — 45 '46 p p — — 70,5 51 38,5 59 48 — 45 '46 46 M x —M x •— • — ••' 62 60 ,— 46 45 Foramen infraorbitalek közti távolság ... • __ — 33 31 — 36 35 Belső szemzugok közti távolság — — — 69 — 72 66 Foramen supraorbLtalek közti távolság .. — 39 33 30 33 — — NyakszLrtpikkely szélessége 83 1,24 1,56 1,24 1,06 1,50 1,43 1.29 463
