Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei : a magyar késői paleolitikum kérdései 9-52

57 Gábori — Gábori Gsánk i. m. (L. 25. jegyzet.) 58 Felgenhauer i. m. (1951) 261. ™ Brandtner i. m. 73 — 75. 60 A Kosztyenki-típusú eszközök mellett utalunk arra, hogy a Moravány —Podkovicán előforduló egyik kovanyersanyag legközelebbi lelőhelye a Bug völgye. A keleti kapcsolat azonban nem csak a Vág mentén, Szlovákiában és Alsó-Ausztriában mutatható ki, hanem tovább a morva területen is. Dolní Vestonice, Pavlov egész anyaga keleti jellegű, s ilyen jellegek úgy látszik Píedmoston is kimutathatók. {Zotz —

Freund i. m. 29.) Szerzők egy eszközre hívják fel a figyelmet, amelynek végén hátoldali megmunkálás látható s amelynek analógiái Berdizen, Gagarinóban, Kosztyenki I. anyagában és a korban távoleső Kosztyenki IV.-ben fordulnak elő. Zotz ezt a jellegzetességet szintén keleti eredetűnek tartja, éppen Dolní Vestonice anyagában. A korai későaurignaci leletekben ez a megmunkálási mód még nem fordul elő, s úgy látszik, hogy a mi területünkön is csak későbbi időben, esetleg csak a W. 3. kezdetén válhatott elterjedtté. (Swidry hatású barlangi mikrolitika, hon ti leletanyag.) Felhívjuk a figyelmet egy, az analógiák vizsgálatából többször adódó jelenségre, amelyre azonos eszköztípusoknak a Kosztyenki I. és IV. fokozatban való előfordulása alapján Zotz utalt. Nálunk a Ságvári leletanyag vizsgálatával jutottunk arra az eredményre, hogy részben a Kosztyenki I., részben a F. Hancar szerint egészen fiatal Kosztyenki IV. telep leletei között találjuk meg a hasonló eszközformákat. Hasonló esetek alapján úgy véljük, hogy nem a közép-európai telepek analóg eszközeinek kiválogatásában, hanem a keleti telepek kulturális és kormeghatározásában, csoportosításában kell ennek az ellentmondásnak okát keresnünk. Ezzel a kérdéssel legutóbb R. Pittioni és F. Hancar foglalkozott [Arch. Austr. 19 — 20 (1956)]. Megoldására — az egyes orosz gravetti telepek helytelen meghatározására — azonban még határozottabban több évvel ezelőtt szintén rámutattunk (Gábori —Gábori Csárik i. m.). Tudomásunk szerint ezeknek a leleteknek meghatározásában egyes szovjet kutatók részéről — többek közt éppen a csehszlovák ós magyar paleolitikum megismerésével már közben bizonyos változás állt be. 61 Brandtner i. m. 76 — 77. kk. 62 Uo. — A nyugati területek műveltségének keleti kapcsolataira 1. : K. J. Narr, Das rheinische Jungpaläolithikum. Zugleich ein Beitrag zur Chronologie der späten Altsteinzeit Mittel- und Westeuropas (Bonn 1955) c. munkájának ide vonatkozó részeit. 63 Brandtner i. m. 76 — 77. kk. 64 Vö. : A. Guider, Beiträge zur Kentniss des österreichischen Mesolitikums. Arch. Austr. 12 (1953) 19, 30. — Gábori M., Mezolitikus leletek Sződligetről. Arch. Ért. 83 (1956) 180-181. - Az előbbi szerző tanulmányában ismertetett lelőhelyek a ,,Wottawa-kultúrá"-val, a tardenoisiennek egy korai, swidry kapcsolatú csoportjával állnak összefüggésben, amelyben jól felismerhetők a késői gravetti - elemek. 509-520. [Vö. : L. F. Zotz, Die WottawaZivilisation, das erste Mesolithikum in Böhmen. Nachrichtenblatt f. D. Vorzeit (1941) 178-182. Zotz —Freund i. m. 11. kép.] — A csehszlovák területen a ,,magdaleni" összefüggésekhez 1. : K. Éebera, Die Magdaleniensiedlung mit Wohngruben unter freiem Himmel und mit einer reichen Feuersteinindustrie in Kvio bei Slany. Anthropozoikum IV (1954) 285. kk. képanyaga. 65 Vö. : Felgenhauer i. m. (1952) 11. 66 Lásd a kremsi ékszeranyag Balaton vidéki, a kameggi telepen találtak észak-balkáni származását, az osztrák telepek feltételezett téli szálláshelyeit, kereskedelmi kapcsolatait. [Éppel i. m. 114. — Felgenhauer i. m. (1952) 10. — Brandtner i. m. 57. kk.] A ' Magyarországtól délre fekvő területen már régebben paleolitikus nyomok voltak ismertek, ezeknek azonban egy részét az újabb kutatás nem fogadja el hitelesnek. [Vö. : J. Skutil, Balkánské paleolitikum. Obzor prehist.XIV (1950) 261-328 ; S. Brodar, Razprave II (1954) 421.] Az utóbbi években a Bácskában J. Markovié-Marj anovic számos paleolitikus lösztelep-nyomot talált, ezekeb kisebb közleményekben ismertette (Glasnik SAN). 67 Gábori i. m. Acta Arch. Hung. (1954). — Fr. Prosek, Szeletien na Slovensku. Slov. Arch. I (1954). — Prosek — Lozek i. m. — Gábori — Gábori Csánk i. m. (L. 25 jegyzet). — K. Valoch, Beitrag zur Frage der Blattspitzen im Paläolithikum Mährens. Germania 33 (1955) 11. 68 Vértes L., Paläolitische Kulturen des Würnl I/II. Interstadials in Ungarn. Acta Arch. Hung. VI (1955) 277. 69 Gábori i. m. Acta Arch. Hung. (1954) 31. — A nyugati presolutréen kérdéséhez 1. : L. F. Zotz, Das Paläolithikum in den Weinberghöhlen bei Mauern. Quartär Bibl. 2. (1955). 70 Prolek i. m. (1954) 133-194. 71 Uo. 185, 191. 72 Gábori Csánk V., Megjegyzések a szlovákiai szeletien kérdéséhez. Arch. Ért. 83 (1956). 73 K. Valoch, Vyzkum paleolitického naleziite v Razdrojovich u Brna. Casopis Mor. Mus. XL (1955) 31. - Uő. : Germania 33 (1955) 11. 74 Yr. Prosek összefoglaló munkájában a Bankáról közölt eszköz inkább a Jankovich-barlangi példányok finomabb kivitelű hasonmásának látszik [Prosek i. m. (1954) XI. tábla 13]. 75 Gábori i. m. Acta Arch. Hung. (1954). 76 Bayer i. m. 77 Gallus 8., Néhány újabb magyarországi paleolit lelőhely. Arch. Ért. (1937) 138-139. 78 L. F. Zotz-V. Vlk, Das Paläolithjkum des unteren Waagtales. Quartär 2 (1939) 90-92. 79 Fr. Brandtner, Über die relative Chronologie des jüngeren Pleistozäns Niederösterreichs. Arch. Austr. 5 (1950) 112. 80 Gábori i. m. Acta Arch. Hung. (1954) 35. 81 A korábbi interstadiális kultúráinak anyagában, a „szeletien" fokozatokban, csupán Ivanovce Skala leletei között ismerünk egy tompított hátú pengét [Prosek i. m. (1954) IV. tábla 3], — itt azonban jellegzetes vésőformák is kérdésessé teszik a teljes leletanyag kulturális hovatartozását. A magyar auri39