Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363
erősíteni, semmi esetre sem fordított volna olyan személyes figyelmet az építkezésekre és nent terhelte volna meg olyan mértékben jövedelmeit, mint ahogy a fentebbiekben láthattuk. Rámutattunk, hogy a pozsonyi várépítkezés az 1420-as évektől két, egymástól meglehetősen világosan elhatárolható szakaszra oszlik. Az elsőben főként az erődítési munkálatokon volt a hangsúly, 1430—31-től azonban nagyszámú építőiparos Pozsonyba telepítésével, majd „a király főépítő™ mestere" kinevezésével már a palotán folyt a munka. A király hatalmas pénzforrásokat nyitott meg, s minden jel arra mutat, hogy személyes érdeklődósének homlokterében állt az építkezés. Ezt bizonyítja a pénzverési haszonnak teljes egészében a várépítés költségeire fordítása, a sempteí királyi uradalom elzálogosítása, s az a — jelek szerint — 7—10 000 aranyforint körül mozgó, európai méretekben is kivételesen magasnak számító összeg, ami az építkezés egy-egy évi összes költségeit fedezte az 1430-as években. A király különös figyelmére mutatnak olyan jelenségek, mint pl. 1436-ban külön parancs egy várkút ásatására vonatkozóan, vagy az a tény, hogy külföldről is állandó futár útján tartotta a kapcsolatot az építkezéssel. 1434-ben, hét hónap leforgása alatt két ízben is, augusztus 22-ón és szeptember 5-én futároknak fizetett ki az építkezés directora, Rozgonyi György bizonyos összegeket útiköltségre, akik „ad dominum Imperatorem" mentek. Mindezzel szemben a másik oldalon ott áll az ismert tény, hogy az 1410-es években elkezdett nagyszabású építkezések a budai várpalotában a 30-as évekre teljesen abbamaradtak, a Friss palota befejezetlen maradt. Bertrandon de la Brocquière, aki 1433-ban járt Budán, feljegyezte, hogy a budai építőműhely feloszlott, az építkezés elakadt, a munkások szétszéledtek. 92 Zsigmondot 1410-ben német-római királlyá választották, s az ezt követő időszakban az egyházszakadás bonyodalmai, a konstanzi, majd bázeli zsinat, a huszita ügyek egyre inkább Németországhoz kötötték. A g elnyeréséért folytatott tevékenysége, majd az 1433-ban császárrá koronázás betetőzte ezt a folyamatot. Egész politikai orientációja a német-római birodalom felé irányult, Magyarországon egyre kevesebbet tartózkodott, s ha az országba jött, akkor is ritkábban volt Budán, mint a Németországhoz legközelebb eső Pozsonyban. Jellemző, hogy míg 1420 és 1426 közt összesen mintegy 11 — 12 hónapot töltött Budán ( (Pozsonyban kb. nyolcat), 1426-tól a következő tíz évben meg sem fordult Budán. Ezzel szemben 1429 március végétől 1430 márciusáig egyfolytában Pozsonyban tartotta székhelyét, itt foglalkozott a birodalmi ügyekkel, majd júniusban is visszatért egy-két hétre, s négy évi németországi, itáliai tartózkodás után Regensburgból, ill. Korneuburgból 1434. október £-án tért vissza Magyarországra, akkor is Pozsonyban, a királyi várban szállt meg, s ott időzött 1435. január 13—14-ig, majd egy hónap múlva külföldről szintén, ide tért vissza, s ez évben még mintegy öt hónapot töltött Pozsonyban. 1436-ban szintén Pozsonyban tartózkodott. 1435 tavaszára Pozsonyba hívta Össze az országgyűlést, itt adta ki 1435. március 8-i dekrétumát, itt tárgyalt a mezopotámiai fejedelem követével stb. 93 Kézenfekvő tehát, hogyanagyszabású pozsonyi építkezések háttere itt keresendő. Buda távol volt, Pozsony Németország tőszomszédságában, s a császár számára, akinek immár csak ' egyik koronája a magyar, alkalmasabbnak látszott magyarországi székhelyül — ahogy később, a Habsburgok alatt valóban Pozsony vált az ország székhelyévé. A pozsonyi várépítkezés nagy méretei, európai rangja mögött tehát feltehetően az áll, hogy Zsigmond itt szándékozott címéhez méltó királyi palotát emelni, s ez a háttere a budai Friss palota félbemaradtságának. Ha pedig ez a feltevés helyesnek bizonyul (s ezt minden jel alátámasztja), a budai és a pozsonyi építkezések közt a legszorosabb rokonság áll fenn, hiszen ugyanaz a szándék hívta életre mindkettőt : a pozsonyi várépítés a Friss palota örökébe lépett. Ily módon közvetve a Zsigmond-féle budai építkezésekhez is felbecsülhetetlen adalékot nyújt a pozsonyi építési számadás, hiszen a budai építőműhelyről — néhány mester nevén kívül — semmit sem tudunk. Minthogy azonos jellegű és azonos szintű, ugyanazon szándék által létrehívott építkezésekről van szó, a budai palota építőmúhelyét is a pozsonyi mintájára lehet elképzelnünk. Könnyen lehet, hogy a két építkezés közti szervezeti kapcsolat még közvetlenebb, mert a pozsonyi vár Zsigmond-kori részei feltűnő formai egyezést mutatnak a budai palota feltárt maradványaival. 94 Az építőmunka hasonló nagyszabású szervezetei működhettek közre később Mátyás budai, visegrádi, tatai építkezésein is, szervezetükkel -— akárcsak egész Európában — lefektetve a feudalizmus, a céhrendszer korában a modern munkaszervezés alapjait. 22 Budapest régiségei 337