Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363

rejlik, hogy ez idő szerint a legkorábbi olyan ismert forrásunk, amely egy nagy építkezés viszonylag hosszú szakaszát a maga lefolyásában kíséri végig, hanem abban is, hogy éppen egy — az eperjesinél lényegesen nagyobb arányú — királyi építkezéssel ismertet meg, s nem is egészen két évtized választja el Zsigmond királynak éppen az elmúlt években feltárt, s részben még ásatás alatt álló budai építkezéseitől. így a legközvetlenebb analógiát szolgáltatja a Friss palota építéstörténetéhez. Nem utolsó sorban pedig számadásunk alkalmas az építési szervezet egészen pontos rekonstruálására, a munkáslétszám, belső tagozódás, bérviszonyok számszerű feldolgozására —- ami távolról sem mondható el az eperjesi számadásról.

7 I. FORRÁSELEMZÉS Forrásunk a munkabérekről és egyéb költségekről való hétvégi elszámolásokat tartalmazza 28 héten keresztül, minden egyes esetben pontosan feltüntetve az építkezésen dolgozó munkáskategóriák létszámát, a nekik kifizetett munkabéreket, a tárgyi kiadások mennyiségeit és pénzösszegeit.

8 írása a XV. század első felére jellemző ; gyakorlott kézre valló, bár sokszor elkapkodott vonásokkal, erős rövidítések alkalmazásával. Feltűnő a jegyzék külső formájának rendszeressége, már-már rovatos jellegű külső beosztása (1. kép). A tételek hetenként nagyjából azonos sorrendben következnek egymás után, az összegek külön kivetítve, egymás alatt sorakoznak. Minden hétvégi elszámolás külön oldalon foglal helyet. Az első oldal napi dátuma (Szent Péter széke ünnepe harmadik vasárnapja) után a soron következő vasárnapok számával jelölték a heteket, egészen a 34. vasárnapig. Közben azonban a 15—18. vasárnap' elszámolásai, tehát két lap hiányzik a füzetből, így maradt 2. kép. Az 1435. évi pozsonyi bortized jegyzék elszámolási oldala 315