Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

71 kép. Kályhacsempe negatívjának töredékei a királyi műhelyből. 1408 után. Nyéki királyi kastély címerében Zsigmond már 1420-as cseh koronázása előtt is használta mint igénycímert, így pl. őrgrófi pecsétjén és nagypecsétjén.)

12 A későbbi csempékkel ellentétben a sárkányrend jelvénye e darabokon még nem szerepel. Így az I. csoport kályhatípusát 1387 és 1408 között, Zsigmond uralkodásának első két évtizedében készíthették el. Zsigmond a királyi paloták és várak átvétele után már uralkodásának elején megkezdte építkezéseit. A budai várpalota keleti várudvarának északi kapuja előtt feltárt rétegek építési törmelékanyaga és az itt talált nagyszámú XIV. századi kályhacsempe bizonyítja, hogy a király itteni építkezései is átalakításokkal és egyben a korábbi korszak kályháinak lebontásával jártak,

13 s úgy látszik a visegrádi palota bővítése és a nyéki nyaralókastély megépítése is korán szükségessé tette az új kályhák felállítását. Az eddigi leleteket figyelembe véve e típusból mintegy 3-4 példányt állíthattak fel a budai palotában, egy-egy pedig a visegrádi alsó palotába, illetve Nyékre került. A pesti vár leletei között e korszak anyagából már csak az I. csoport töredékei fordulnak elő, valószínű, hogy a XV század későbbi évtizedeiben az itteni királyi ház már veszített jelentőségéből. Az esztergomi palotában a kályha egy mázatlan példányát 1403 után állíthatták fel ; Nápolyi László sikertelen trónfoglaló kísérlete után a hűtlen Kanizsai János érsek várát Zsigmond ekkor foglalja el és szállja meg katonaságával.

14 A kályhák műhelyét ma még nem tudjuk helyhez kötni ; egyes jelekből arra következtethetünk, hogy talán a III. Anjou-kori csoport műhelyének folytatója lehetett (mindkettőnél egyező az aranysárga és a borsózöld máz, valamint a mázatlan. szürke színűre égetett csempék használata). A II. csoport 1. csempetípusán Zsigmond négyeit osztású, brandenburgi sasos címerpajzsát mar a sarkányrend jelvénye kereteli, s így bizonyos, hogy az első kilenc csempefajtából rekonstruálható kályha csak az 1408 utáni években keletkezhetett. De egy másik adat is arra mutat, hogy ennek a csoportnak műhelye működését csak akkor kezdte meg, amikor az I. csoport kályhái mar állottak : a 2. csempetípus tulajdonképpen másolata az I. csoportban szereplő, a sündisznó ós a nyúl versenyfutásának mesetémájából illusztrált csempének (30, 39. kép). Akiégetett csempékről vett másolatok jellemző tulajdonságai jól megfigyelhetőek : a kompozíció azonos de mereteiben kisebb, a lenyomat által elmosódott plasztikát átfaragással, a kontúrok élesítésévei javítják ki, helyenként kisebb változtatásokkal (pl. a nyúl füle, vagy az eredeti csempén szereplő kihullott makk helyett egy teljes makk ábrázolása). Nem lehet véletlen, hogy éppen ez a műhely mutatja a legnagyobb tevékenységet a csempetípusok alkotásában. A XIV. század és a XV század első felének teljes anyagát egybevetve eddig csak olyan csoportokat, illetve műhelyeket találtunk, amelyek a királyi várak számára csak egyfajta kályhatípust készítettek - ha több példányban is. Ez a műhely ezzel szemben legalább három kályhatípust és egy kemencetípust készít ; a kályhákból a felsorolt paloták számára legalább tizennyolc példányt szállított, Az Anjou- és Zsigmond-korszak díszkályháinak műhelyei közül eddig ez az egyetlen amelynek működési helyét minden kétséget kizáróan meg lehet határozni. Garády Sándor a budai hegyekben fekvő királyi vadászkastélyok feltárása közben talált néhány töredéket, amely an. csoport 11. csempetípusának (45. kép) cserépnegatívjához tartozik (71.'kép). A rendkívül fmoman iszapolt agyagból égetett szürkésbarna negatív láthatóan nem az agvag mintázása útján jött létre, hanem lenyomata a finomrajzú, fából faragott mintának. 250