Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

53. kép. Várábrázolásos kályhacsempe áttört kiképzéssel. Budai várpalota (1:2) III. CSÖPOBT A csoport egyes csempéi sováiiyított, fehér cserépből készültek, fűzöld, borsózöld és aranysárga ólommázzal. Egyik típusa (5.) ezenkívül még citromsárga színben is előfordul. 1. típus : négyzetes csempe, kerek végződésű, tálformájú hátsó résszel, előlapján az előző csoportban ismertetett várábrázolás áttört rácsos kivitelben (53. kép, m. 24,5 cm). 2. típus : téglalap alakú dongáshátú csempe, áttört rácsos előlapján két orrtagos csúcsív felett körbeírt négy karély, ezek felett a háromszögű záródás meredek háztetőben végződik ; két oldalt a mérművek mellett egy-egy kapuval, ablakkal és kiugró erkéllyel ellátott hegyestetejű torony ; a tetők gömbös díszekben végződnek (54. kép, m. 36,5 cm). 3. típus : négyzetes csempe dongás háttal, áttört előlapján lóhere mintás kettős csúcsív felett körben sugarasan elhelyezett tizenkét halhólyaggal (m. 36,5 cm). 4. típus : az előző két típus egymás mellé helyezéséből kiképzett sarokcsempe, sarkán szabadkézzel mintázott csavarodó kötéldísszel (55. kép). 5. típus : oromcsempe, felül háromszögletes oromban záródó dongáshátú csempe, áttört díszítése két csúcsíves nyílás felett karélyos mérmű rendszer (csak töredékekből ismert, m. kb. 46 cm). A 2—3. típus összetartozását az egybeépített 4. típus bizonyítja, az 1. típus azonos dísze ellenére sem tartozhat a II. csoport kályhájához, mert csak az itt felsorolt színekben fordul elő. Áttört kivitele és mérete is bizonyítja, hogy e sajátságos elképzelésű csempék készítése során 16 Budapest régiségei 241