Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

4. kép. Kályhaszemek a visegrádi alsó palotából. XIV. század egész felületen ; a formai fejlődés a szerkezet és funkció fejlődését jelenti. Ilyen szegletes szürke kályliaszemeket a XIV. század folyamán már a budai palotában is használnak. A mesterség fejlődése a XIV. században már lehetővé teszi azt, hogy a szerkezetileg tartós ós ugyanakkor nagyobb meleget adó kályhák a korabeli paloták és polgárházak díszesebb termeiben is megjelenhessenek. A négyzetes kályhaszemek előoldalát lappal zárják be. Ez a megoldás a díszítés alkalmazására gazdag lehetőségeket nyújt, akár domborműves formában, akár a gótikus művészet mérműrendszeréből átvett áttört vagy vakrácsos díszek felhasználásával. A díszített kályhaszemek megjelenését tovább gazdagítja a különböző színű ólommázak felhasználása, majd a XV. század végén — a majolikatechnika alkalmazása. A magyarországi csempeanyag típusait áttekintve megállapíthatjuk, hogy az eddigi leletanyagban a középkori csempekiképzések majdnem minden fokozatát megtalálhatjuk. Csak a kezdeti átmeneti formák hiányzanak (átmenet az edényből a kályhaszembe), a kialakult kályhaszem és kályhacsempe már a XIV. században majdnem minden variációjában megvan. Fokozatosan figyelemmel kísérhetjük a kialakult csempék formájának fokozatos változását, egyszerűsítését, amelynek folyamán a négyzetcsempék kezdetben mélyen hátranyúló oldalfala fokozatosan rövidül s a XV. század végén Budán már megjelennek az első, rövid hátoldalú csempék. E formát a reneszánsz csempék elterjedésével a XVI. században már országszerte használják (3. kép). Alkalmazásuk lehetővé teszi a kályha oldalfalainak vékonyítását, kevesebb agyag használatát, azaz a hősugárzás növelését. Egyes esetekben a csempék hátrészének kiképzése jellemzőbben árulja el a készítés korát, mint az előlap sematikus vagy kezdetleges jellegű díszítése. • •.•.•• . • 214