Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210

ződést 1434-ben Stibor fia, János sírkövén, a fej mel­letti címerpajzs keresztjén is láthatunk. Budapest. Vármúzeum. Domanovszky i. m. II. köt. 249. 62 M. Zeiller, Beschreibung des Königreichs Ungarn. UÍm 1660, 315-316. old. ezt írja : „In der Frankfurtischen Frühlings Relation des 1639 Jahrs stehet am 99. Blatt, dass als die Kirch allhie ganz abgebrochen worden, man im December anno 1638. im Durchgraben eine Crufft und darinn einen König­lichen Sarck, und in solchem ein überaus köstliche gülden, und mit Edelsteinen versetzte Cron, ein Scepter, Monstranzen, und andere Mess : oder Kirchen Ornat darunter auch ein helleuchtenden Diamant so gross, als ein Hüner-Ey, beneben silbern Bänck, und Stangen gefunden habe . . . Ob nun solcher Königl. Sarck des H. Ladislai oder des K. Sigismundi gewesen, wird gezweiffeit." Vö. : G. Pray, Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao Hungáriáé rege. Pozsony 1774, 40. old. 2. jegyzet. — Podhradczky J., Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Buda 1836, II. köt. 60-61.— Forster Oy., Szent László király váradi egyháza. III. Béla emlékezete. Bp. 1900, 303. Bár ez ideig Szent László sírjának tartották, inkább Zsigmondé lehetett. Ugyanis Szent László sírját 1565-ben János Zsigmond feldúlta [Podhradczky utóbb i. m. 44; Ipolyi A., Magyar ereklyék. Arch. Közi. III., (1863) 73, 82], viszont az 1638-ban előkerült sír, mint gazdag mellékletei mutatják, még érintetlen volt. 63 MNM; Tört. Múz. Régiség naplói. 1900. 87 és Orri. Jánk. 249. 250. — Pulszky F. — Radisich J., Az ötvösség remekei. Bp. 1884, II. köt. 22. — A magy. tört. ötvösmű kiállítás lajst. ÜL terem, I. tárló. 5-8. - Forster i. m. 226-228. — Pulszky F., Magyarországarchaeologiája. Bp. 1897, II. köt. 208-209. A sokat vitatott karkötök közül az 1900. 87. számú darab eredetinek látszik. A másik kettő hamisít­vány. 64 Deér i. m. 18. — Schramm i. m. III. köt. 772-773, 818, 911-912, 1104. 65 Uo. II. köt. 73. t., 97. kép a-e, 629. old. 66 Deér i. m. 18. — Schramm i. m. III. köt. 772. old., 7. jegyzet. 67 Czohor i. m. 217. 68 Kövér [Hampel] B.: Arch. Ért. 25 (1905) 157. - Varjú i. h. 270. 69 Habsburg Rudolf felesége, Anna Gertrud császárné (f 1281) már említett koronáján többek közt egy igen értékes zafirkő is van: Schramm i. m. IH. köt. 836, 912. old., vö. : 22. jegyzet. 70 Österreichische Kunsttopographie. VII. köt. Wien 1911, 105. 71 Kövér i. h. 146 — 159. — Hampel a koronáról csak rajzot közölt. Ez a fénykép Gerevich Tibor hagyatékából származik. Köszönjük Gerevich László­nak? hogy a képet közlésre átengedte ós a nonnbergi koronára is felhívta figyelmünket. A korona mérete: E. Meyer Heisig (Nürnberg, Germanisches Museum) szíves közlése. 72 Uo. 157. 73 Bock i. m. 100. - Czohor i. m. 222. - Divald i. m. 44. — Alcsuti i. m. 19 — 20. 74 „ ... et preciosissimum caput ípsius : íuxtá decentiam regni sui : honoris corona aurea, corpusque ipsius splendissimum tunica scraletina, ac etiam caligis sotularibus gemmis preciosissimis contextis, et desuper calcaria aurea pulcherrimis pedibus sue excellentie annectendo ..." Cronica Hungarorum. Buda 1473, „De morte regis Karoli" c. fejezet. — Vö. : Podhradczky i. m. 258 ; Florianus i. m. IH. köt. 131 — 132. Hasonló szöveg, csak „sotularibus" helyett „salutaribus" : Schwandtner — Bél i. m. I. köt. 272. — „cui trabea coccina, gemmatum dia­dema, item ensis aureaque calcaria ae cetera regis insignia aderant." Fógel — Iványi—Juhász i. m.II. köt. 214. — Erzsébet királyné 1349-i oklevelében Károly Róbert sírrablásáról megemlékezve, koronáját is megemlíti: "coronae eiusdem aureae mirifici operis". Fejér, Cod. Dipl. IX, 660. 75 Luczenbacher i. m. 47. — Radványi i. m. 98-99. 76 S. Ferrari, De rebus Hungaricae Provinciáé Ordinis Praedicatorum. Bées 1637, 328. — Némethy — Fraknôi i. m. 32, 43, 94, 271-272. 77 Lux G.: Technika (1938) 212. - Balogh J.: MÉ (1953) 107. 78 „ . . . in insula vocata Beatae Virginis in ca­enoibo monialium requiscit tumulatus." Kézai Simon, Gesta Hungarorum. Szentpétery i. m. I. köt. 184. — ,, . . . cuius corpus requiescit in insula Budensi in Ecclesia Beate Virginis." Zágrábi krónika, Váradi interpoláció. Uo. I. köt. 213. — „ . . . sepultus est in ecclesia Beate VLginis in insula Budensi in loco beginarum." Gombos i. m. Lkot. 657 és Szentpétery i. m. I. köt. 471. — Vö. : Cronica Hungarorum. Buda 1473. „De coronatione regis Stephani quinti ; filii regis Bele quarti" c. fejezet — Podhradczky i. m. 204. — Florianus i. m. III. köt. 106. — Schwandt­ner—Bél i. m. I. 246. — „ . . .sepultus est in ecclesia Beate Virginis in insula Wudens [sic] inoco begina­rum." Pozsonyi krónika. Szentpétery i. m. H. köt. 44. r-" ... sepultus in insula Budenzi." Müncheni krónika Uo. II. köt. 83. — „ ... in insula Budensi ac in ede dive virginis pontificum permissu sepe­liverunt." Fógel —Iványi —Juhász i. m. n. köt. 185, 79 Gombos i. m. H. köt. 1542. — Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1893, H. köt. 390. 80 Luczenbacher i. m. 47. 81 Radványi i. m. 100. 82 Kubinyi i. m. 21. 83 Wertner M., Az Árpádok családi története. Nagybecskerek 1892, 527 — 531. — Koltay­Kastner J., Együgyű lelkek tüköré. Bp. 1929, 22-23. ­Pauler i. m. II. köt. 515-516. 84 Gombos i. m. II. köt. 1542. — Pauler i. m. n. köt. 603. 85 Cod. Dipl. V 3 462, VH 2 126-128. 86 Radványi i. m. 107—109. 87 Wertner i. m. 539 — 540. — Pauler i. m. H. köt. 546, 596-597, 603. - Wenzel G., Magy. dipL emlékek az Anjou-korbóJ. Mon. Hung. Hist. IV. oszt. I. köt. 132-133, 138, 153-169, 172. 206

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom