Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei : a magyar késői paleolitikum kérdései 9-52

9. kép. Rézkori (péceli kultúra) jellegű edénytöredékek a barlang 7. rétegéből azonban ezeknél fiatalabb, korát a Würm végétől kb. 9000 év választja el, s eddigi ismereteink mellett nem azonosíthatjuk az ún. „mikrogravettes csoport''-tal, amelynek megjelenési ideje, valamint élettartama is eléggé bizonytalan. Az egyetlen penge alapján sajnos nincs elegendő bizonyítékunk arra, hogy a kultúra, amelybe tartozott, összefüggésben állt-e a késői gravettiennel, a pilisszántói jellegű mikrolitikus iparral, a „magdaleni"-vei vagy lösztelepeink műveltségével, — a gravetti kultúra fejlődése, jégkor utáni továbbélése azonban ezt egészen valószínűvé teszi. Ezeket a kultúrákat korábban „magdaleni"-nek neveztük, s az újabb kutatás nem csupán dunántúli barlangjaink, hanem a bükki paleolitikus lelőhelyek felső pleisztocén rétegének kultúráját is ennek tartotta.

19 Az elnevezés használata azonban már nem fedte azt a kulturális tartalmat, amelyet kapcsolataik vizsgálatával kimutattunk.

20 Hillebrand J. már 1935-ben észrevette, hogy a pilisszántói típusú mikrolitika a swidry kultúrával mutat kapcsolatot, és mind ő, mind még korábban más kutatók érintették bizonyos vonatkozásokban ennek a műveltségnek keleti összefüggéseit.

21 Ez az észrevétel azonban nem vonatkozott sem a pilisszántói jellegű barlangi leletekre, sem pedig a lösztelepek anyagára, tehát általában a magyar „magdaleni"-re. Lösztelepeinket a régibb kutatás éppen a nyugat-európai magdalenivel hozta kapcsolatba, — Ságvár meghatározása és ennek nyomán az összes magyar lösztelepeké egyértelműen a nyugat-európai összefüggéseket tételezte fel.

22 Ugyanakkor azonban a környező területeken, így pl. a csehszlovák területen vannak magdaleni jellegű leletek, ilyen korú barlangi, sőt szabadtéri leletegyüttesek, — bár elnevezésük többnyire itt sem fedi a lényegében gravetti tartalmú műveltség továbbélését. A tompított hátú pengékre, gravettekre nézve már 1951-ben felmerült annak gondolata, hogy ezek keleti, gravetti behatást jeleznek a tőle idegen kultúrában (Szeleta-barlang).

23 A pilisszántói jellegű iparról összehasonlító vizsgálatával kimutattuk, hogy eredete a keleti későaurignaciba nyúlik vissza, amely valószínű20