Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210
H. Karlinger, Die Kunst der Gotik. Propyläen Kunstgeschichte. VII. köt. Berlin 1926,378. 33 Merész Fülöp egy 1285 előtt készült miniatúrán szintén „fleuronnée" koronát visel, de a három virágdíszes ág közt, a kis levéldíszek helyett háromszög alakú oromzatok emelkednek ki : H. Martin, La miniature du XIII e au XV e siècle française. Paris-Bruxelles 1924, 11. t., XIII. kép. 34 Rendszerint négy, amelyből — síkábrázolás esetén — csak hármat rajzolnak meg, mert a negyedik hátul van és elölről nem látszik. Ez a koronatípus is eléggé általános a XIII. szazadban, amint azt a pecsétek és pénzek rajzai tanúsítják. II. Endre pecsétje: Turul 34 (1916) 4. - IV. Béla aranybullája : Domanovszky i. m. I. köt. 143. — V. István és IV. Kun László pecsétéi : Qerevich T. — Qenthon T., A magyar történelem képeskönyve. Bp. 1935, 34, 36. — Károly Róbert koronázása. Freskó. Szepeshely 1317 : Radocsay D., A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954, XLIX. t. 35 Liliomos koronát visel Eleonóra királynő 1290 körüli bronz síremléken. London. Westminster. A koronán a liliomos ágak közé kisebb liliomok ós háromszög alakú oromdíszek is iktatódnak : A. Gardner, — E. Prior, An account of medieval figure-scluptűre in England. Cambridge 1912, 739. kép. — Mária 1300 körüli francia miniatúrán szintén olyan koronát visel, amelyen a liliomok közé háromszögű oromdíszeket iktattak : Schools of illumination. Reproductions from manuscripts in the British Museum. V. rész. London 1926, 14. t. — Mária kisebb ágak közbeiktatása nélküli liliomos koronát visel a bambergi dóm Angyali üdvözletén : Beenken i. m. 27. kép. — A magyarországi anyagban háromágú liliomos koronát viselnek a szentéi pillérfejezet nőalakjai. XIII. század első fele. Esztergom. Kőtár : Qerevich T. i. m. 144. old., CXXII. t. 8 (Méri István hívta fel rá figyelmünket). — Korábban a XII. században III. Béla és Imre király 1198-ban készült nagypecsétjén : Domanovszky i. m. I. köt. 129, 135. — II. Endre pénzein ritkán, de IV. Bélától kezdve az Árpád-házi királyok pénzein az uralkodó háromágú liliomos koronát visel : L. Réihy, Corpus Nummorum Hungáriáé. I. köt. Bp. 1899, 13-18. t. 36 Viollet-le-Duc i. m. 316. - Turul 18 (1900) 97 ; 27 (1909) 14. 37 J. Evans, A history of jewellery 1100-1870. London 1953, 47. 38 Schramm i. m. III. köt. 983. — J. Tellenbach, Über Herzogskronen und Herzogshüte im Mittelalter. Deutsches Archiv für Geschichte des Mittelalters (1942) 55-71. 39 A korona őse is a koszorú volt. Viollét-le-Duc i. m. „chaperon" ós „coiffure" ; Qerevich L., A csuti középkori sírmező. Bud. Rég. XHI. köt. Bp. 1943,161— 162; Schramm i. m. III. köt. 983-985, 995, 1007, 1026. 40 Dísztelen ,,chaperon"-t viselnek a bátmonostori és szentkirályi timpanon nőalakjai, a jaki templom Mária halála freskó sirató asszonyai. XHI. század közepe: Qerevich T. i. na. 193, 222. old., CCXV, COXLIH. t. 41 A naumburgi dóm alapító-szobrok nőalakjai : ff. Jantzen, Deutsche Plastik des3. Jahrhunderts. München 1941, 137, 145. kép ; liliomdíszes, koronaszerűen kiképzett ,, chaperon"-t visel Uta, 132. kép. 42 Czobor B.—Szalay L., Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Bp. é. n. II. köt. 407. kép. 43 Ltsz. : 10.922-3, és MNM 55.427. C. 1-2. 44 Czobor i. m. 228-230. 45 J. Braun, Die Reliquiare. Freiburg in Breisgau 1940, 451. — Evans i. m. 47 — 48. — Schramm i. m. III. köt. 850-853. 46 Először közölve : S. Mihalik : The Hungarian Quartely (1940) 2. sz. 211, 316. — P. Lasko (British Museum, Department of British and Medieval Antiquities) szíves közlése szerint a koronarészlet mérete: 4,8x2,7 cm. Tehát ugyanaz, mint a budapestié, sőt ékkövei is azonosak : rubin, zafir, türkiz, csak a kövek alakja és elhelyezésének sorrendje nem pontosan ugyanaz. A liliomon fönt zafir van, két oldalt rubin, középen türkiz. 1895-ben a Frank-gyüjteményből került be a múzeumba, származása isneretlen. Radisich J. szerint a budapesti korona „állítólag árpádházi király sírjában találtatott". Ideiglenes kalauz az Orsz. Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben. Bp. 1897, 28. 47 Schramm i. m. III. köt. 853-854. - O. Källstörm, Ett nyfunnet majestätsdiadem frân omkring ár 1000. Arkeolögiska Forskningar och fynd. Stockholm 1952, 203. old., 13. kép. 48 Die Kunstdenkmäler der Stadt Aachen I. (Die Kunstdenkmäler der Rheinprovinz. X. köt.) Düsseldorf 1916, 232—233.— Evans i. m. 48. - Schramm i. m. III. köt. 876. 49 XIII. századi jellegű „fleuronnée" koronát visel Magyarországi Clemencia (f 1328) : Bárányné, Oberschall M.: MM (1931) 158. - VI. Valois Fülöp (t 1350), II. Jó János (f 1364) : Crosby - Devinoy i. m. fedőlap és 99. kép. 5Ü K. Chytil-A. Podlaha-K. Vrba, Die Kroninsignien des Königreiches Böhmen. Topographie der hist, und Kunst-Denkmale im Königreiche Böhmen. Prag III. Prag 1912, 51 — 61. — A prágai korona liliomain az alsó szirmok kiképzése ugyanolyan, mint I. Károly Róbert firenzei mintára vert liliomos arany forintjain : Domanovszky i. m. I. köt. 243. — Hasonló liliomok Nagy Kázmér (1333 — 70) sírkoronáján. Krakkó, Wawel : Schramm i. m. III. köt. 949. old., 108. t. 136. 51 Lt. sz. 1934. 415. a—b. A magy. tört. ötvösmű kiállítás lajstroma. Bp. 1884, III. terem I. szék. 18-19. sz. : Czobor i. m. 223-226. - Qenthon I.: A Műgyűjtő (1930) 138. - Varjú E.: MM (1933) 268, 270. - Höllrigl J.: MM (1936) 89. — Horváth ff., Zsigmond király és kora. Bp. 1938, 187. — Alcsuti i. m. 20. 52 ff. Clifford Smith, Jewellery. London 1908, 106. — 1861-ben került a múzeumba, származása ismeretlen. — A koronára vonatkozó többi adatot Heinz Biehnnek (Wiesbaden) köszönjük. 201