Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Az aquincumi ún. festőlakás 149-189
formához sorolható. Fenékrészén kis taipgyúrű. Beiül sima körkeretben EABI bélyeg. Aquincumból eddig bárom példány ismert. 51 Aquincumon kívül még nem került elő. Helyi gyártmány. 2. Sárgásszürke anyagú, világos barnára festett ötlángú mécses (lt. sz. 56.. 20, 55). 110 mm h., 70 mm m., 92 mm sz. (41. kép). A két széles gyűrűvel tagolt homorú tányér közepén elhelyezett öntőnyílást gyöngysor kereteli. A ferdén elálló fogó szőlőlevél erezetét utánozza. A fenékrészen kettős körgyűrűben elmosódott FABI bélyeg. Darabunk a gázgyári fazekastelepen készülhetett abból a kétrészes mintából, amelynek töredékes felső lapját Kuzsinszky (Bud. Rég. XI. köt. Bp. 1932, 291, 29(3—297. kép) publikálta. 55 Az eddigiek ismerelében Fabius aquincumi mécseskészítő munkássága a II. század középső évtizedeire tehető. A felső elplanírozott rétegből származik viszont Gallienus valószínűleg 257-ben vert hibrid dénárja (18. kép 1). Av. IMP GALLIENVS P AVG. A császár jobbra néző sugárkoronás mellképe paludamentumban -Rv. LIBER-ALITAS AVGG. Balra forduló Liberalitas áUó alakja (lt. sz. 56, 20 187). A föntebbi előlap köriratát Mediolanumban 257—259 között (s alkalmilag később is), Lugdunumban pedig 258—259-ben használták, azonban nem verték Liberalitas -hátlapokkal. 56 Gallienus Liberalitas-hátlapú veretei, azonban hybrid veretünk től eltérő előlapokkal, a 256—257. évekhez tartoznak. 57 Az elpusztult lakóház fölötti elplanírozott réteg ezek szerint a III. század utolsó harmadára keltezhető. A lakóház legkésőbbi falfestményeinek keletkezését viszont meglehetős pontossággal a III. század 20—30-as éveire tehetjük, 58 ami a föntebb említett és túlnyomórészben II. századi díszített kerámia, valamint mécsek használati idejére is érdekes világot vet. A különböző adalékok összevetéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a lakóépület a III. század második harmadában, valószínűleg az 50—60-as években pusztult el. Ebben az összefüggésben megemlíthető, hogy a lakóház területéről szórványként Septimius Geta (18. kép 2) és Elagabalus (18. kép 3) egyegy jó fenntartású dénárját és Gordianus középbronzát őrizzük. 1. Av. P. SEPT. GETA-CAES PONT. Ruhás mellkép jobbra. -Rv. PRINC. IV-VENT VTIS (lt. sz. 56, 20 189). A 200—201. évekből. RIC, IV, 1 (1936) 316. old., 18. sz. 2. Av. IMP ANTONINVS PIVS AVG. A császár jobbra néző babérkoszorús mellképe. -Rv. VICTORI-A AVG. (lt. sz.: 56, 20, 188). Pontosabban nem keltezhető. RIC, IV, 2 (1938) 38. old., 158. sz, 3. Av. IMP CAES M ANT GORDIANVS AVG. — A császár babérkoszorús mellképe jobbra. Hátlap felismerhetetlen. A föntebbi előlap köriratát 240 március—májusáig használták a verdék. Utána már megjelenik a császári titulaturában a PIVS jelző. RIO, IV, 3 (1949) 21. Feltűnő, hogy a III. század közepéig fennállott aquincumi lakóépület sigillata-anyagában szerepel még három dél-galliai töredék (2. kép és 7. kép 1—2). Az edények legkésőbb Traianus uralkodása idejében juthattak el a dunai piacra. 1. Kisebb tál összeillő oldaltöredékei (sl. 966, 989). A felületen décor à métopes, amely általános La Graufesenque és Banassac Domitianus- és kora-Traianus-kori edényein, ahonnan a Natalis nevével kapcsolatba hozott műhelyek fazekasai is átvették. 59 A jobb lábát kissé befelé fordító karyatida a Germanus-műhely hagyományait őrző ,,A"-szignós fazekas egyik rottenburgi edény töredékén található meg. 60 A futó oroszlán ikonográfiái őse talán Biragillus oroszlánfigurájában (Knotr, Töpfer, 16, 6) jelölhető meg. A két sorban elrendezett rovátkoltszólü levélkék a Germanus-műhely késői (GERMANI ,/F"-szignós) készítményeivel, illetve az ,,A"-szignós fazekas körével kapcsolatba hozható darabokon találhatók meg (7. kép l). 81 2. Kisebb oldaltöredék (sl. 1006). Máza tompafényű barnásvörös. A férfialak teljesebben megmaradt a bregenzi pincelelet L. Oosius körével kapcsolatba hozott egyik tálján. 62 A lándzsaalakú levélben végződő indát is megtaláljuk a Natalis köréhez kapcsolható galliai műhely darabjain. 63 Mindkét aquincumi töredék stílusban egy rheinzaberni tállal vethető össze, 64 amely a 100 körüli évekre keltezhető ós erős kapcsolatokat mutat egyrészt L. Oosius műhelyével, másrészt az „A"-szignós fazekas körével (7. kép 2). 3. Knorr 78. formájú pohár. Föntebb már volt róla szó. Nem hiányoztak továbbá a heiligenbergi Ciriuna és Beginns, az ittenweileri Verecundus edényei (7. kép 3—6; 8. kép 2), amelyek a lezoux-i Albucius, Criciro, Cobnertus, Divixtus ésPaternus táljaival együtt (7. kép 7 — 13) legkésőbb Hadrianus uralkodása idejében kerülhettek Aquincumba. 65 158
